PAULÁNYI BEA: A mai vendégünk Gray Tamás, a Webonic tárhelyszolgáltató marketingvezetője. Szervusz, Tamás! Örülök, hogy itt vagy velünk.

GRAY TAMÁS: Szervusztok! Én is köszönöm a meghívást ismét.

BEA: Arról fogunk a mai adásban beszélgetni, hogy ha valaki eldöntötte, hogy szeretne az interneten megjelenni, és ehhez egy weboldalt készíteni, akkor hogyan álljon ennek neki – saját maga belevágjon vagy webfejlesztőt bízzon-e meg vele? Mi a szakember tanácsa, illetve tapasztalata? Érdemes egyedül nekiállnunk egy weboldal elkészítésének? Ugye itt egy egyszerű weboldalról beszélünk. Vagy inkább webfejlesztővel oldjuk meg a dolgot?

TAMÁS: Igen, ez egy örök dilemma. És azt gondolom, hogy ha érezzük magunkban azt, hogy szeretnénk ezt a dolgot egy picit megcsinálni, és ez a miénk, és szeretnénk saját magunk összerakni, akkor erre rengeteg lehetőség van. És ezért bátorítanék mindenkit arra, hogy próbálja meg.

Viszont ott van az a helyzet, hogy vajon mennyi időnk van ezt megtenni, és mennyi időbe telik végrehajtani az oldalnak a fejlesztését. Egy egyszerű oldal esetében ez pár hét annak, aki picit ért hozzá, de akár egy-két hónapra is elnyúlhat, ha az ember mindent most tanul.

Azt a dolgot kell mérlegelni, hogy a kieső idő a vállalkozásban vagy a pénzkeresést tekintve megéri-e vagy inkább vegyünk fel valaki külsőleg és csinálja meg. Tehát azoknak ajánlom a külsős segítséget, akik esetleg technikailag nem olyan képzettek vagy idegen tőlük ez az egész informatikai világ – ott azt javaslom, hogy mindenképp. De ha van idő és kedv, akkor nyugodtan. És arra bátorítanék mindenkit, hogy próbálja meg.

BEA: Ezt egyébként alá tudom támasztani a saját tapasztalatommal: időm az volt, technikai affinitásom az a nullához konvergál, mégis el tudtam készíteni a saját első weboldalamat, és azóta már többet is. Tehát azt gondolom, hogy a WordPress – és egy picit beszéljünk erről, a WordPress-ről – kicsit olyan, mint a legó, és ha egyszer ráérez az ember arra, hogy mit és hogyan kell csinálni, viszonylag egyszerű egy weboldallal megküzdeni.

TAMÁS: Így van. A legelterjedtebb úgynevezett tartalomkezelő a világon a WordPress. Szinte a világ oldalainak 70 százaléka a WordPress segítségével fut. Tehát kb. olyan a weboldalkészítésben, mint a Microsoft Windows a számítógépen: hogy lehet rá számítani, de nincs két egyforma!

Tehát azt kell tudni a WordPress-ről – ahogy te is mondtad –, hogy megtanulható könnyedén, ugyanis rengeteg tutorial videó, how-to videó, csináld-magad videó elérhető a Youtube-on, de vannak olyan online iskolák is, amik videós tanfolyamokat kínálnak akár pár ezer forintért, de akár ingyen, tehát WordPress-t tanulni nagyon könnyen és gyorsan lehet. És nagy előnye ez a legózhatóság, amit te is mondtál.

Akkor hogyan is épül fel ez az egész? Van a tárhely, amiről egy korábbi adásban is beszéltünk. Azon lakik a WordPress modul, és azon belül vannak az oldalaid és a cikkeid. Tehát ezt így kell elképzelni, hogy a WordPress gyakorlatilag egy tartalomkezelő, egy héj, amin belül a weboldaladat menedzselni tudod. Ebben a héjban van egy sablon, amiket lehet vásárolni akár 20-30 dollárokért, amiket aztán át lehet alakítani, át lehet benne írni a szövegeket, ki lehet cserélni a képeket, és így személyre lehet szabni a honlapot.

Ezzel nagyon el lehet játszani jó sokáig, ha az ember erre ráérez, hogy létrehozza az oldalait, a képeit, fotókat tölt fel stb. – tehát viszonylag egyszerűen működik, ha az ember megszokja azt a kezelőfelületet, amiről még egyszer mondom, hogy nem bonyolult, és bátorítanék arra mindenkit, hogy próbálja ki. Vagy legalábbis nézzen róla először egy videót, hogy hogy néz ki, és ha szimpatikus, akkor mindenképpen próbálja ki.

Ajánlanék egy másik módszert is, ez a Netpalánta nevű eszközünk, ami itt a Webonic-nál elérhető. Ez egy vizuális szerkesztő; ez még a WordPress-nél is jobban le van egyszerűsítve, és itt közvetlenül a Netpalántán keresztül lehet átírni címeket, oldalakat hozzáadni, képeket feltölteni. Tehát ez még egyszerűbb.

Annyi, hogy ennek van egy minimális, pár ezer forint havidíja, a WP az pedig ingyen van, bár a sablonok, illetve a különféle pluginoknak a prémium verziói fizetősek. Tehát ott is azért kell valamennyit fizetni, de viszonylag ingyen meg lehet csinálni. A Netpalánta se drága, és azt gondolom, hogy ha valami nagyon egyszerű honlapra van szükség, akkor a netpalánta is jó ötlet lehet, vagy akár a WordPress is jó lehet.

BEA: Szoktam tanácsolni az elinduláshoz, hogy egyszerű dologgal induljunk. Tehát hogy ráérünk később majd gyönyörű, csilivili dolgokat létrehozni. Az üzenetek fontosabbak, illetve hogy a célcsoportunk megszólítva érezze magát. Ez fontosabb annál, mint hogy egy teljesen egyedi weboldallal álljunk ki az internet elé. Milyen lépésekben gondolkodjunk, amikor egy weboldal készítésének nekiállunk?

TAMÁS: Igyekszem akkor olyan dolgokról beszélni, amik akár akkor, ha valaki saját magának készíti a weboldalát, akár kiszervezi valakinek, ezek a lépések mindenképpen hasznosak lesznek.

És első lépésként tényleg az, amit az előbb mondtál, hogy írjuk össze, hogy ez a weboldal micsoda és kinek szól. Ez lehet egy Word dokumentum, egy prezentáció stb. Ez segít kitisztázni az embernek a saját gondolatait arról, hogy miről fog szólni az oldalam.

Ha ez megvan, akkor érdemes a struktúrát második lépésben kialakítani. Pl. lesz egy főoldala, lesz egy blog része, lesz mondjuk egy olyan, ahol bemutatkozok, egy Rólam menőpont mondjuk, illetve mondjuk egy kapcsolati űrlap vagy rész.

Ez az, ami egy nagyon minimális honlapnak a részei, és akkor ezt lehet a későbbiekben bővíteni. Ahogy te is mondtad, később bármit hozzá lehet ezekhez tenni; csinálunk egy új oldalt, akkor, amikor kedvünk tartja, a régin belül is akár, és azt mondjuk, hogy akkor most kibővítjük az új szolgáltatással. Például mostantól nem csak torták készítésével foglalkozunk, de betesszük azt is, hogy kiszállítunk pogácsát, akkor annak tudunk egy külön honlapot is csinálni. Vagy egy külön oldalt a honlapunkon belül. Ezek bővíthetőek tetszőlegesen.

Ha ez megvan, ez a struktúra, akkor kezdjünk el gondolkodni azon, hogy pontosan mi ennek az oldalnak a célja. Ugyanis a weboldal célja nagyon meghatározza azt, hogy mekkora lesz, mi lesz rajta stb.

A legtöbb esetben ez ugye egy online jelenlét: „helló, itt vagyunk az interneten”. De lehet ez egy olyan cél is, hogy az értékesítést növelje, pl. ha webáruházról van szó.

Lehet márkaismertség növelése a cél, ez esetben érdemes nagyon hangsúlyos vizuális elemeket használni. Lehet, hogy a weboldal első számú célja az, hogy minél több bejövő hívást, érdeklődést, ajánlatkérést generáljon. Az is lehet, hogy fordítva működik az oldal, és te szeretnél nagyon fontos dokumentumokat, információkat megosztani magadról, erre is letölthető anyagokat.

Végezetül a cégek külön honlapokat szoktak csinálni arra, hogy munkaerőt toborozzanak, tehát ha a vállalkozásoknak plusz munkaerőre van szüksége, akkor erre is megéri egy-egy új holnaprészt készíteni.

Ha ezek megvannak, akkor érdemes továbblépni, és körülnézni, hogy a versenytársaid honlapjai hogy néznek ki; mik azok a funkciók, amik mindenképpen kellenek; mi az, amit te másképp szeretnél csinálni. A WordPress megengedi azt a rugalmasságot, hogy mindenki a saját színeit, saját dizájnelemeit használja, tehát itt mindenképpen érdemes a cégnek az egyediségét, a termékeid egyediségét, arculatát belevinni a dizájnba, és így gondolkodni róla, hogy megkülönböztesd magad a többiektől.

A legtöbb WordPress sablon meg is engedi ezt a játékot, hogy átalakítsd az oldalt. Úgyhogy ez a dizájn. Egyébként a legtöbben a dizájnon akadnak el, mert ez egy nagyon kreatív terület és minden, ami nagyon szabad és kreatív, ott az ember nem feltétlen tudja, hogy merre menjen, ezért érdemes az aktuális dizájntrendeket megnézni – beírni simán a Google-be-, vagy összegyűjteni azokat a weboldalakat, amik tetszenek, és azt nézni, hogy miért, mi tetszik benne. Ezt egyébként javaslom akkor is, ha külső fejlesztővel dolgozol, hogy gyűjtsd össze, melyik weboldalak tetszenek. Mert ez segít neki is, hogy körülbelül mi az, amit neked tervezzen, hogy nézzen ki.

Úgyhogy amit érdemes csinálni ezután, hogy a honlap szövegeit meg kell írni. Furcsaságok léphetnek fel a szövegben, mert kétféle honlappal szoktam találkozni: az egyik, ahol nagyon kevés a szöveg, a másik pedig az, ahol nagyon sok ömlesztve. Itt érdemes egy ilyen kellemes balanszot eltalálni – egy egész szolgáltatást egy egész oldalban le lehet írni.

Én azt javaslom, egy A4-es oldal mindenképpen legyen egy-egy szolgáltatásról, de levegősen helyezzük el az oldalon. Tehát ne zsúfoljuk tele az oldalt szövegekkel, vizuálisan mindig törekedjünk arra, hogy átlátható legyen, mert sokszor meg van mutatva a szakértelem, de túl sűrű. Ezzel nagyon gyakran találkozom, hogy nagyon közel vannak a szövegek.

A másik, hogy ilyen szövegírásos kapcsolódó plusz tipp, hogy a látogató szemszögéből írjunk. Hogy neki mi a problémája, és azt hogyan oldjuk meg. Esetleg ha személyes blogot írunk, akkor is használhatjuk ezeket a nagyobb címeket. Tagoljuk a blogposztokat több részre, mert jobb a szemnek, jobb olvasni.

És miért is kell ennyi szöveget írni? Hát egyrészt írjuk ki magunkból, ami bennünk van, másrészt a keresőmotorok, főleg a Google, olvassa az oldaladat, és az alapján rangsorolja és ajánlja embereknek, akik rákeresnek erre a témára. És minél több szöveg van az oldaladon, annál jobban fogja tudni a Google, hogy kinek ajánlja.

BEA: Előbb említetted a dizájnt. Van-e olyan kedvenc sablonod, amit jó szívvel javasolnál egy teljesen kezdő, most induló online vállalkozónak? Olyat, ami tényleg rugalmasan alakítható akár később is.

TAMÁS:  Az Astra az egyik legelterjedtebb sablon, de van sok más, ami ezzel egyenértékű, és igazándiból bármelyik olyat ajánlom, ami jól bevált, tehát a top sablonok között van, mert ezek nem véletlenül kerültek a világ élvonalába. A lényeg az, hogy érdemes megnézni, mennyiféle oldalt meg lehet vele csinálni, milyen blokkokat tud, milyen egyéb kiegészítői vannak, és nekünk mire van szükségünk. Úgyhogy ilyen szemszögből ajánlanék sablont, hogy a személyre szabhatóságnak mennyire enged teret.

BEA: Vannak az oldalépítő rendszerek, mint a DIVI vagy az Elementor. Én Elementorral készítettem most az utolsó oldalamat, viszont én nem gondolom, hogy egy kezdőnek rögtön ezzel kellene elkezdeni oldalt készíteni, mit gondolsz te erről?

TAMÁS: Hú, rengeteg ilyen van. Tehát a WPBakery-től kezdve a DIVI-n, Elementoron át a Gutenbergig, ami a WordPress a saját oldalépítője. Sok ilyen van. Én azt javaslom, hogy nézzék meg mindig, hogy melyik áll kézre. Az Elementort például én is nagyon szeretem; az nekem nagyon tetszett, a honlapomat azzal építettem, nagyon könnyen lehet váltogatni nézetek között benne, ami azt jelenti, hogy ugye ma már mobiltelefonon is nagyon szépnek kell lennie, és ezt az Elementor segítségével nagyon könnyen lehet nézetek között váltani, és ellenőrizni, hogy hogy néz ki az oldal. Tehát nekem ezért nekem tetszett nagyon, és rengeteg egyéb beállítást is kínál. De a DIVI is nagyon elterjedt a fejlesztők körében, az is nagyon kézre áll. Tehát DIVI vagy Elementor, ezeket mindkettőt nagyon ajánlom.

BEA: Hol tartottunk a folyamatunkban?

TAMÁS: Ott voltunk, hogy megvan a sablon, ki van választva; megvan az oldalunk struktúrája, ami összeépült már előre, és akkor el kell kezdeni ezeket az oldalakat létrehozni. A WordPress-en belül ez úgy működik, hogy – minimális WordPress gyorstalpaló –, hogy vannak a blogposztok, vannak az oldalak, ami mondjuk egy Rólam oldal vagy Magunkról vagy Szolgáltatások oldal, és ezeket aztán hierarchiába állítani, hogy melyik foglal el… pl. a Szolgáltatásokon belül van 2-3 szolgáltatás, tehát ezeket lehet egymáshoz kapcsolgatni a menü segítségével.

Ezt követően érdemes az ún. plugin-okról is beszélni pár szót. Ezek a bővítmények magyarul, de én a plugin szót szeretem használni. Na, ezekből több százezer van. Van biztonsági plugin, ami arra szolgál, hogy – majd erről is beszéljünk – hogy az oldal biztonságosabb legyen, van olyan, hogy oldalakat le tudj duplikálni más nyelvre, van olyan, ami az oldal betöltési sebességén tud javítani.

Ezt úgy kell elképzelni, mint a mobiltelefonokon az applikációkat: mindegyik másra szolgál, és a WordPress-be is be tudod telepíteni ezeket az applikációkat, vagyis plugin-okat, mert így hívják őket. Némelyik fizetős, némelyik ingyen van. Ilyen plugin például a Contact form, a kapcsolatfelvételi űrlap, az is egy ilyen kiegészítő. Ezeknek mondom, nagyon sok fajtája van, érdemes utána kutatni, hogy melyekre van szükség.

És akkor a fejlesztés következő lépése, hogy ha mindent jól csináltunk, akkor már van egy első verziónk. Mutassuk meg nyugodtan az ismerősöknek, barátoknak – véleményezzék, és figyeljünk oda a kritikára, és mutassuk meg potenciális ügyfeleknek is, akikkel jóban vagyunk esetleg, hogy mit gondolnak róla. Ugyanis nagyon fontos, hogy a célcsoportnak tetsszen az oldal; egyrészt tetsszen nekünk is, de tetsszen a célcsoportnak is. Ez egy fontos szempont, úgyhogy kezdjék el véleményezni, és úgy még egyszer menjünk át rajta ezekkel a javaslatokkal a kezünkben, és hogyha ez megvan, akkor nincs más dolgunk, mint megnyomni a nagy zöld gombot, ami sajnos nincs a WordPress-ben, pedig milyen jól mutatna, és publikáljuk, élesítsük az oldalunkat. Kezdjük el terjeszteni az interneten, ez a következő lépés.

És igazándiból egy weboldalnak sosincs vége ilyen szempontból, mert eltelik kis idő, érdemes átírogatni a szövegeket a visszajelzések alapján, hozzátenni plusz oldalakat, optimalizálni egy picit, tehát egy honlappal mindig el lehet egy picit mókolni és szerelgetni itt-ott.

Amire érdemes figyelni, hogy a bővítmények frissülnek. Tehát a sablonból kijöhet új verzió, a bővítményből kijöhet új verzió, ezeket fontos frissíteni, ugyanis a WordPress az PHP alapon fut. A PHP programnyelv (ebben írják a WordPress-t), ennek kijönnek időnként új verziói. Az idén például kijött a PHP 8-as verzió, érdemes mindig arra frissíteni, ami a legújabb, mert az mindig egy fokkal nagyobb biztonságot jelent.

BEA: Picit beszéljünk még az oldalunk biztonságáról! Miket tudok én elővigyázatosságból megtenni, nehogy feltörjék az oldalam? Ugye ez szokott a leggyakoribb félelem lenni a WordPress weboldalakkal kapcsolatban, hogy feltörhetik az oldalt. De nyilván ezek ellen mi tudunk tenni. Miket kell nekünk megtenni ahhoz, hogy ez ne történjen meg?

TAMÁS: Az első számú dolog, hogy erős jelszót válasszunk a WordPress bejelentkezéshez. Tehát ne az Admin által megadott standard beállítást hagyjuk úgy, hanem változtassunk úgynevezett erős jelszóra, ami karaktereket tartalmaz, zárójel, kettőskereszt, felkiáltójel, kis- és nagybetű, mindenféle, és legalább 8-10 karakter hosszú. És ezt írjuk fel valahová magunknak, és ezt időnként változtassuk meg egy másik hasonló, erős jelszóra, hogyha szeretnénk, de az a lényeg, a legtöbb esetben, amikor WordPress oldalt feltörnek, az nem valami hacking eredménye, hanem az, hogy nagyon gyenge alapbeállításos jelszavakat használnak az emberek, és így a támadók könnyen bejutnak. És elkezdik általában spam-elni az oldalon lévőket, vagy az oldal adatbázisát, hogyha van.

Na, most vannak biztonsági plugin-ek is, például a WordFence, ami nagyon elterjedt. Ennek van egy ingyenes verziója, és ez például az ilyen bejelentkezős támadásoktól véd. Amikor valaki erőszakosan be akar jutni, akkor kiüti azt a támadót, de sokféle egyéb támadást el lehet képzelni, amik ellen védekezni kell, de azt pár ilyen plugin-nel meg lehet oldani, és erős jelszók használatával.

A tárhelyünket valószínűleg kevésbé fogják feltörni, mert a tárhelyszolgáltatók azért odafigyelnek a biztonságra. Mi a Webonic-nál erre kiemelten figyelünk, és az egyik tárhelyből sok helyen át lehet menni más tárhelyekre, amit… most nem mennék bele a technikai hátterébe, de a Webonic-nál ezeket informatikailag elválasztjuk egymástól, hogy ez ne történjen meg. Mi ezért is vagyunk egy kicsit biztonságosabbak az átlagnál.

BEA: Van-e valami, amit jó tanácsként még el tudunk mondani azoknak, akik esetleg saját maguk szeretnék elkészíteni az első oldalukat?

TAMÁS: Az, hogy nagy a lelkesedés az elején, és ezt tartsuk meg végig. Nem olyan könnyű, de azért nem is olyan nehéz feladat a WordPress, nagyon sokan megküzdöttek vele. Tartsunk ki! És lehet segítségéért folyamodni, nem szégyen. Van egy csomó Facebook-csoport, magyarul is, amikbe érdemes belépni, és ott az emberek segítik egymást. Ezeket a Facebook -csoportokat nagyon-nagyon javaslom, ha valaki kezdő. Szoktak segíteni az emberek egymásnak a KKV Marketing csoportban, de van külön a WordPress-re szakosodott nem egy csoport, ami WordPress-szel foglalkozik csak, és ott is feltehetjük a kérdéseinket. Néha akadnak profi fejlesztők, akik ott válaszolnak, meg a közösség is válaszol egymásnak. Tehát nem szégyen segítséget kérni, támaszkodjunk a közösségre, és a WordPress nagyon jól van dokumentálva mind magyarul, mind angolul. Nagyon sok elérhető anyag és videó van, úgyhogy jól lehet tájékozódni, biztosan lesz majd valaki, aki hasonló problémával már találkozott, mint mi. Úgyhogy nem szabad feladni, ha egy-egy falba beleütközünk.

BEA: Tamás, nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a sok nagyon hasznos tanácsot. És azt gondolom, hogy nagyon sok új weboldal születhet akár a te kis lépésről-lépésre most elmondott „minitréninged” kapcsán is. Köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk!

TAMÁS: Köszönöm a meghívást, és sok sikert!