PAULÁNYI BEA: A mai vendégem Gray Tamás, a Webonic tárhelyszolgáltató marketing vezetője. Szervusz, Tamás!

GRAY TAMÁS: Szervusztok, üdvözlöm a podcast hallgatóit!

Bea: Kezdjük azzal, hogy mi a tárhely! Sokan vannak, akik szeretnének elindulni az interneten, és nyilván tudják azt, hogy majd weboldalra lesz szükségük, de maga az, hogy tárhely, talán nem mindenki számára egyértelmű, hogy miért van erre szükség, és hogy ez mit jelent. Segítenél ebben egy kicsit nekünk? 

Tamás:  Nos, a tárhely nagyon egyszerűen fogalmazva az a hely, ahol a honlap lakik. Egy szállodára kell gondolni, egy online szállodára, ahol az embernek az új honlapját elhelyezzük. Tulajdonképpen ez egy ugyanolyan szervert jelent, mint ami mondjuk otthon, egy számítógép vagy ilyesmi. Tehát nagy gépeket kell elképzelni, ahol több ezer honlap ott csücsül, arra várva, hogy látogassák az ügyfelek azokat.

Mi a Webonic-nál tárhelyszolgáltatók vagyunk; ez azt jelenti, hogy ilyen honlapszállodákat kínálunk gyakorlatilag. A méretet, a tárhelyméretet ugyanúgy kell elképzelni, ahogy egy számítógépnek is van merevlemeze, annak van egy mérete: 500 megabájt, 1 gigabájt, 2 gigabájt stb. És tulajdonképpen a honlap az ott foglal helyet az interneten.

Bea:  Tehát nem a saját számítógépemen fut a weboldal, hanem egy külső szerveren.

Tamás:  Igen, ez így van. Ez azért van, mert otthoni szervert építeni nem olyan könnyű feladat egy mezei felhasználó számára, komolyabb informatikai háttértudás nélkül. És nem is éri meg sok esetben. És ezért is alakult ez ki, hogy mindenkinek lehessen weboldala. Vannak tárhelyszolgáltatók, akik ilyen lehetőséget kínálnak kicsiknek-nagyoknak, mindenkinek.

Bea: Rengeteg tárhelyszolgáltató van a magyar piacon is, és a következő nagy kérdés az, hogy melyik tárhelyszolgáltatót válasszam, és hogyan válasszam ki. Segítenél ebben a most induló online vállalkozónak? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor nekiállunk a leendő tárhelyszolgáltatónkat kiválasztani?

Tamás:  Hát én azt javaslom, hogy elsőre érdemes átnézni jó pár tárhelyszolgáltató honlapját, és amit az ember észre fog venni, az az, hogy ezek nagyon hasonlítanak egymásra. És azon kívül, hogy esetleg árban itt ott különböznek, elsőre nem derül ki, hogy miben is különböznek ezek a cégek és miben más egy tárhely a másiknál. Az emberek úgy gondolnak erre, hogy hát ez egy semleges dolog, hiszen csak egy tárhelyről beszélünk, tehát akkor kiválasztom az olcsóbbat és rendben lesz minden remélhetőleg, hiszen ugyanazt kapom máshol, csak lehet, hogy ötven forint különbséggel.

Na most a helyzet az, hogy nem így kell tárhelyet választani, hanem úgy, hogy megnézzük, hogy milyen ügyfélszolgálat áll rendelkezésre, milyen tárhelykínálat van, és hogy ha esetleg növekedni akarunk később a digitális világban, akkor a tárhelyszolgáltató ezt le tudja-e követni. Illetve egyéb szempont például az, hogy hol helyezkedik el a tárhelyszolgáltató, milyen országban és milyen nyelven nyújt támogatást. Mekkora mondjuk a rendelkezésre álló tudástárnak a mérete, amit kínál. Mi például nagy gondot fordítunk arra, hogy folyamatosan a tudástár cikkeket gyártsunk. Más helyen nem biztos, hogy erre fordítanak energiát, csak odaadják a tárhelyet.

Az is számít, hogy milyen egyéb kiegészítő kedvezmények, funkciók vannak még segítségül. Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy folyamatosan keressük a kooperációkat olyan cégekkel, akik hasonlóan vállalkozóknak, kisvállalkozóknak nyújtanak kedvezményeket, segítséget és ezt is beépítjük a szolgáltatásaink közé. Úgyhogy mi egy elég komplex – komplex, de érthető teljes körű szolgáltatást adunk. És bevallom neked itt és a hallgatóknak, hogy nem mi vagyunk a legolcsóbbak a piacon. De pont azért, hogy tudjunk elég extrát nyújtani, amire hosszabb távon bizony szükség lesz és az ember nem egy hónapra épít weboldalt, hanem jó esetben évekre.

És ezért olyan tárhelyszolgáltatót javaslok, aki ezzel törődik – illetve aki vele, mint ügyféllel törődik.

Bea: Nekem most már lassan három éve a Webonic-nál van a weboldalam, egy kicsit így alá tudom támasztani, hogy én azért választottalak titeket, mert valahogy értettem, hogy mit kell csinálnom. Én saját magam építettem az első weboldalamat, és abszolút boldogultam itt a tárhelyszolgáltató kérdéssel is.

Innen adódik a következő kérdés, hogy hogyan néz ki egy tipikus weboldal építési folyamat, tehát hova illeszkedik ez a tárhelyszolgáltató választás – akár ha én saját magam készítem, vagy van, aki kiszervezi és megbíz vele egy webfejlesztőt. Hogyan gondoljuk végig ezt a folyamatot?

Tamás: Na, most a folyamat úgy néz ki… Köszönöm, hogy mondtad az egyszerűséget, mert a cégünk egyik vezérelve az, hogy érthetően magyarázzuk el a dolgokat és ne tech zsargonokkal terheljük le a felhasználót rögtön. És szerintem neked is ez tetszett meg és sokaknak ez tetszik meg a Webonic-nál, vagy az ügyfélszolgálatunk is így működik és mi is így dolgozunk, és ezáltal segítjük a folyamatot.

Ennek nálunk például két opciója is van. Ugyanis nekünk van házon belül egy Netpalánta nevű eszközünk, amivel vizuálisan lehet weboldalt építeni. Nagyon fontos, hogy ugye sokan nem tudnak programozni és nem szeretnének vele bajlódni.

Akkor az első lépés egyébként az, hogy megvesznek egy domain nevet, amiről majd szintén beszéljünk, hogy akkor hogyan és mint érdemes.

A másik lépés, hogy egy tárhelyet is veszünk hozzá. Ez egyébként a legtöbb szolgáltató és mi is egyben kínáljuk. Tehát azt javaslom a hallgatóknak, hogy ahol a domaint vetted, a tárhelyet is ott vegyed meg, mert nagyon fontos, hogy harmonikusan működjön együtt a kettő, és ne kelljen nagyon sokat piszkálni a dolgot. Úgyhogy a domain és a tárhely egy helyen, és ezután adjuk át ezt fejlesztőnek vagy saját magunk, ha vizuálisabb, kreatívabb vagy programozósabb kedvünkben vagyunk, akkor elkezdjük a honlapot elkészíteni és végül publikálni.

Nagyon-nagyon leegyszerűsítve ez egy több hetes, több hónapos folyamat, de az a lényeg, hogy maga a domainvásárlás, a tárhelyvásárlás az nem egy bonyolult dolog. Az megvan nagyon hamar. A domainre azért kell várni egy picit, ugyanis Magyarországon működik egy domaintestület, ami egy non-profit állami szervezet vagy intézmény, akik igazándiból a  .hu domaineket kiadják. Ők regisztrátorként működnek, de a Webonic is egy ilyen regisztrátor, illetve a tárhelyszolgáltatók is.

Bejön ide a kérés, hogy szeretném az új honlapomnak ezt és ezt a .hu domain címet, mi azt átküldjük ellenőrzésre ennek a testületnek, és ők hagyják jóvá. Ez a jóváhagyás egyébként megtörténik 24 órán belül, és onnantól kezdve él a domain és birtokba lehet venni. Úgyhogy arra kell egyedül várni. A tárhely az egy gombnyomásra készen van. Tehát a sebesség az így néz ki, hogy ha valaki ebben a pillanatban, hogy hallgatja ezt a podcastet, azt mondja, hogy nekem márpedig kell egy honlap, akkor ezt 24 órán belül el tudja intézni magyarul. Úgyhogy ilyen gyorsan a netre lehet kerülni.

Bea: Ez szuper! Felmerül sokszor kérdésként, hogy milyen végződésű domaint válasszunk. Ugye tipikusan a .hu és a .com között hezitálnak sokan. Hogyan válasszunk domain nevet. Ebben segít nekünk légy szíves!

Tamás: Igen. Nos, Magyarországon vagyunk, ezért egyértelmű, hogy a .hu domain lesz a fő-fő „húzó”, és nem véletlenül, mert azok mi vagyunk: a Hungary szóból eredeztethető. A statisztikát tekintve egyébként több mint nyolcezer darab .hu végződésű domain van regisztrálva jelenleg Magyarországon, ami azt jelenti, hogy ez csak az, ami .hu ra végződik. És miért érdemes ezt használni? Mert ez egyértelműen jelzi azt, hogy ez magyaroknak szól.

Az más kérdés a magyaroktól-e, de hogy nekünk szól. Tehát egy .hu oldaltól feltételezem, hogy a tartalma magyarul lesz. Ezután, ha valakinek vannak regionális vagy nemzetközi ambíciói, akkor érdemes a .com, vagy .uk kiterjesztést választania, ha mondjuk ha az angol piacon, .fr végződést, ha Franciaországon, .de kiterjesztést, ha Németországon és még itt ülhetnénk sokáig, amíg sorolom fel a világ minden országából az egyéb kiterjesztéseket, ha ilyen célpiacunk van. Tehát, ha van külön mondjuk egy másik ország Magyarország mellett, akkor érdemes azt a domaint is megvenni olyan végződéssel, annak az országnak a kiterjesztésével.

Ha nagyon globálisak szeretnénk lenni, akkor érdemes  .com-ot vásárolni. Na, ezen kívül van még, ha jól tudom, több mint 600 féle domain kiterjesztés. Tehát az oldalakon kívül még lehet kreatív szavakat is vásárolni, mint mondjuk .beer, ami a sört jelenti. Vagy .yoga, vagy .art és így tovább. Tehát nagyon széles annak a tárháza, amit megvásárolhatunk, mint végződést. Már nem csak országkódokra lehet gondolni, hanem a szakmánknak megfelelő kiterjesztést is tudunk vásárolni. Egyébként ezeknek az ára egy kicsit magasabb, mint az ország végződésűeké.

És itt jön egy nagyon fontos dolog: hogy azért válasszunk magyar szolgáltatót .hu esetében, mert a .hu az Magyarországon a legolcsóbb. Tehát a külföldiek ráteszik még azt a plusz extrát, amit ők a továbbértékesítés miatt rá kell tegyenek. Tehát amerikai szolgáltatótól vásárolni magyar domain végződést, az szerintem nem éri meg. Úgyhogy ezt kell tudni a domain végződésekről.

 Bea: – Ha tárhely választás előtt állsz, plusz segítségként töltsd le a tárhelyválasztás ellenőrző listát. Ezt letöltheted itt: viszlattaposomalom.hu/epizod15 oldalról.

Bea: Ha már itt a költségekről beszéltél, milyen költségekkel kalkuláljunk, amikor weboldalt indítunk? Van ugye egyszer a domain foglalási vagy regisztrációs díj, ami általában két évre történik.

Tamás:  Igen. A lényeg, hogy a domain mindig évekre szól. Ebből a legalapvetőbb az egy év, de lehet vásárolni 2-3 évre előre is domaint, sőt szerintem 5 évre is. Tehát aki nagyon években szeretne előre gondolkodni, az nyugodtan megveheti előre, és nem olyan drága. Tehát egy domain, egy .hu végződés, ha jó tudom, pár ezer forintból megvan egy évre. 2-2500 forint körül van. Ehhez jön hozzá a tárhelynek az éves költsége. Ott már szolgáltatója válogatja. Lehet havi rendszerben fizetni, lehet éves, féléves… ebből aztán nagyon sokféle van. De itt is igaz, ami az üdítőknél, hogy minél nagyobb a kiszerelés, annál olcsóbb fajlagosan. Tehát egy évre vagy két évre tárhelyet venni, arányosan havi költségben sokkal olcsóbbra jön ki. Úgyhogy azt javaslom, hogy kezdésnek általában egy vagy két évre vegyen domaint, és egy évre tárhelyet.

Bea:  Sokan egy egyszerű bloggal szeretnének elindulni, és többféle tárhelycsomaggal is találkozni fognak. Mekkora tárhellyel javaslod, hogy elinduljon valaki, akinek nincsen még nagy forgalom az oldalán? Tehát nem egy webáruházról van szó, csak egy egyszerű bloggal szeretné elkezdeni a közönségét építeni.

Tamás:  Igen, ezeknek a területfoglalása rendkívül alacsony tárhelyes szemmel nézve. Ez azt jelenti, hogy pár száz megabájt elég. Nekem is nagyon hasonló ehhez a személyes weboldalam, ami .hu végződésű. Egy WordPress-alapú landing page-ről van szó, amit sajnos nem mindig van időm írni, és az egész elfoglal 500 Mb-nyi helyet.

Én ezt annak idején, amikor vettem tavaly, akkor nem is tudtam, hogy mennyire lesz szükségem, ezért vettem egy 5 Gb-os tárhelyet. Ez olyan, mintha vennénk egy 500 nm-es lakást, amiben lenne kettő darab szék! Úgyhogy érdemes előre gondolkodni, és azt meggondolni, hogy mekkora tárhelyünk lesz. Ahogy említetted is, egy webshopnak már sokkal nagyobb az igénye, de ahhoz, hogy egy egyszerű blogot elindítsunk, ahhoz pár száz Mb-nyi hely elég, tehát egy 300, 500 Mb-os tárhely már elegendő.

Bea: Szokták tőlem kérdezni, hogy mi van, ha kinővöm? Akkor lekapcsoljátok-e az oldalt?

Tamás (nevetve):  Nem! Ez veled együtt növekszik, tehát akkor válthatsz egy nagyobb csomagra. Ez skálázódik kényelmesen a mi szolgáltatónknál, de máshol is általában rugalmasak. És a felső határ, hát nem is tudom, hány száz gigabájt, a lényeg az, hogy bőven lesz hely. Tehát mindig tudsz annyit vásárolni, amennyi éppen kell.

Bea:  És nem kapcsoljátok le az oldalt, amikor valaki…

Tamás: Nem. Nagyon-nagyon kevés esetben, amikor nem fizeti valaki, akkor szoktuk lekapcsolni, de nem kapcsoljuk le, hogyha „túllóg”. Egész egyszerűen az történik akkor, hogy nem tudsz már új dolgokat feltölteni a weboldalra.

Bea:  Vannak-e olyan tipikus hibák, amit érdemes egy kezdő, online vállalkozónak vagy bloggernek elkerülni?

Tamás:  Tárhely esetén azt tudom elmondani, hogy például ez, hogy a méret nincs jól belőve, vagy olcsó tárhelyszolgáltatót választ, vagy olyan szolgáltatót választ, ahol nem kap magyar nyelven megfelelő mennyiségű segítséget időben. Ez is hiba tud lenni a tárhely választásánál. Az is, ha túl kicsi vagy túl nagy tárhelyet vesz az ember, ez mindkettő gond tud lenni. Az indításnál pedig azt, hogy biztonságra figyeljenek oda. Tehát egy WordPress oldal… A WordPressről még nem esett szó, és szerintem beszéljünk róla!

Bea: Jó!

Tamás:  A WordPress-nél nagyon fontos a biztonsági jelszavaknak a megfelelő kezelése, és olyan bővítményekkel felszerelni a WordPress oldalt, ami ezt szolgálja. Az online biztonságra figyeljünk még oda, ez nagyon fontos.

Bea:  SSL-ről mondanál néhány szót? Mert azt gondolom, ez is olyan, hogy sokan látják, hogy van ilyen, de nem igazán tudják, hogy mire való ez, szükségem van-e erre és így tovább.

Tamás:  Ezt mi szolgáltatóként már igyekszünk automatikusan beállítani. Régen ezeket külön kellett kérni, sőt van olyan szolgáltató, ahol most is ezt extra költség beállítani, vagy külön kell kérvényezni, és kicsit bonyolult. Noha az a kis lakat, amit ott látunk néha, az nagyon fontos; az azt jelenti, hogy a kiszolgálónak a tanúsítványa az eredeti és valós. Tehát azt jelenti, hogy az oldal nemzetközileg is biztosítva van, és hogy az, akinek mondja magát. Ez az internet biztonsága szempontjából fontos, mert az internet az egy veszélyes hely is tud lenni, ha adatlopásokról és hasonlókról beszélünk. 

Akadnak olyan hackerek, akik az igazival megegyező honlapot csinálnak, és úgy lopnak el adatokat, hogy azt hiszed, hogy a valós honlapon vagy, a megszólalásig úgy néz ki, közben nincs ott a lakat, és ez árulkodó lehet, hogy ott valami bibi van. Ezért mindig érdemes odafigyelni, hogy olyan honlapokat látogassunk, ahol a kis lakat ott van. Szerencsére a Chrome böngésző erre már figyel, és szól, ha egy oldalnak a tanúsítványa nem egyezik meg. Nálunk, ha jól tudom, ez már be van építve, tehát ez a tanúsítvány ez jár azáltal, hogy a Webonic-nál van valaki.

Bea:  Van-e még olyan kérdés, amit érdemes lenne megosztani egy most induló vagy kezdő vállalkozóval?

Tamás:  Először is azt, hogy ami kérdésen gyorsan, elegánsan átsiklottam, pedig fontos: hogy milyen domain nevet válasszon az ember. Ugye a kiterjesztésről beszéltünk, de arról nem, hogy mitől lesz egy domain név jó. És erről pont most írtam egy kisebb cikket a Webonic blogjára. Nagyon zanzásítva elmondva azt kell tudni, hogy egy jó domain név 8 vagy 10 karakterből áll. A felső határa egyébként 63 karakter, nemzetközileg megengedve, tehát akár még a leghosszabb magyar szót is ki lehetne rakni, viszont azt nehéz megjegyezni meg begépelni.

Tehát a megjegyezhetőség és begépelhetőség nagyon fontos szempont. Tehát furcsán kiejthető szavakat, vagy furcsán hangzó dolgokat ne használjunk domainnek. Egyéni vállalkozóknál azt tudom javasolni, hogy a saját nevünket nyugodtan használjuk. Vagy, ahogy te is megoldottad: a viszlattaposomalom.hu egy jól megjegyezhető szó egybeírva, noha ez több mint 8-10 karakter, de itt ez nem egy kőbe vésett szabály, hiszen ez egy jól megjegyezhető név. Tehát arra kell törekedni, hogy a vállalkozásod vagy a terméked nevét könnyen meg lehessen jegyezni, akár több szótagból is állhat nyugodtan. A domainnél amit fontos tudni, hogy nincsen space, tehát egyben kell lennie. Nincsen speciális karakter és ilyeneket nem is érdemes választani, és nincs ékezet sem. 

Mi a teendő például, ha valakit Kovács Istvánnak hívnak, és ebből nagyon sok van, és valószínűleg a kovacsistvan.hu már nem lesz szabad, mert valamelyik másik Kovács István már elvitte, akkor érdemes valahogy játszani. És ez a kreatív játék történhet például azzal, hogy mondjuk egy olyan kiterjesztést választ, amit említettem, hogy kovacsistvan.beer vagy .store… vagy lehet angolosra fordítani a nevet esetleg, vagy valamilyen szolgáltatáshoz kapcsolódó, kreatív szót beletenni. Például ha valaki fordító, akkor „kovacsatolmacs”, „istvanatolmacs.hu”. 

Lehet és érdemes ezekkel játszani, így egyedi domain névre tehetünk szert, ami nagyon-nagyon fontos abban – az elején pláne, amikor indulunk -, hogy az emberek meg tudják jegyezni. És ezzel érdemes kezdeni és lefoglalni időben a domaint! Van egy jó ötletünk… egy korszakalkotó ötletünk, egy egetrengető ötletünk – foglaljuk le azonnal! Azon a pár ezer forinton semmi nem múlik, amennyibe a .hu kiterjesztés kerül, de ha valaki más elcsaklizza előlünk, akkor nagyon ideges lesz az ember. Tehát .hu domainra van bárkinek egy jó ötlete, még ha nem is lesz belőle semmi, akkor is érdemes azonnal megvenni. Kétezer forinton nem múlik semmi.

Aztán mire tudunk még odafigyelni weboldalkészítésnél? Előre határozzuk meg a weboldal célját! Ez nagyon fontos. Kezdjük ezzel, ugyanis a weboldal név az mindenhol fent lesz: a névjegyünkön, a matricáinkon stb. Tehát ezért is érdemes ezzel kezdeni, ez legyen „leütve”, mert mindenen rajta lesz jó esetben.

Bea:  Utalva arra, hogy van egy jó ötlet, gyorsan be kell foglalni: nekem, ha jól tudom, négy vagy öt domain nevem van befoglalva, még jól jöhet. Most egyet, illetve kettőt használok már, de nem szeretném én sem, ha elcsakliznák. És azért is érdemes szerintem befoglalni, mert lehet, hogy a werboldalunk még készül, de mi már a közösségi médiában megjelenünk, és nyilván ott is érdemes ugyanazt a nevet használni. És az úgy nagyon rossz, hogy a közösségi médiában már használunk valamit, és utólag derül ki, hogy esetleg domainként meg nem tudjuk befoglalni.

Tamás:  Igen, az például… ez nagyon jó, hogy mondod, az egy ciki szituációt szülhet, ha az valaki másé. A Facebookon mondjuk a miénk az oldal, de a domainje nem a miénk.

Bea:  Így van.

Tamás:  Igen, ezt nagyon javaslom, ezért is időben kell lépni, hogy egy ilyen helyzetet elkerüljünk.

Bea: Azt gondolom, hogy nagyon sokat segítettél annak, aki most szeretne elindulni az interneten. Én nagyon szépen köszönöm neked, hogy itt voltál ma velünk és megosztottad ezt a rengeteg hasznos információt a hallgatóinkkal!

Tamás:  Nagyon szívesen. Köszönöm a figyelmet