Fedezd fel az online pénzkereséshez és a szabadabb élethez vezető utat a LÉGY A SAJÁT FŐNÖKÖD! könyvvel ⟹

INGYENES Vállalkozási Ötlet Workshop - Április 25-30. Foglald le a helyed és találd meg az ötleted 1 HÉT alatt⟹

Untitled design (21)

Átirat: Miért érdemes podcast csatornát indítani és hogyan? Foris Attilával

Paulányi Bea: A mai adásban magáról a podcastről mint kommunikációs platformról fogunk beszélni. Ugye három fő platform létezik, amin keresztül értékes tartalmakat oszthatunk meg a közönségünkkel, kapcsolatot építhetünk. Ez a blog, a videó és a podcast, ami a legfiatalabb platform, és Magyarországon még egy feltörekvő műfajnak számít. Ma arról fogunk beszélgetni, hogy miért érdemes podcast csatornát indítani és hogyan? A mai vendégem Foris Attila, aki Bostonban él a családjával, és üzleti stratégiai tanácsadó, és hát nem mellesleg a Magyar Business Podcast csatorna ötletgazdája és egyik hosztja is, ahol én is vendég voltam nemrég, egy maratoni három órás interjúra.

Szia Attila! Nagy szeretettel köszöntelek a csatornámon.

Foris Attila: Helló!

Bea: Először is nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen korán felkeltél, ugye Bostonban még csak reggel 6 óra van. Mi a helyzet Bostonban? Gondolom, még sötét van, ha kinézel az ablakon és hideg.

Attila: Aha még igen, teljesen hideg van.

Bea: Na, kezdjük azzal, hogy honnan jött a Magyar Business Podcast csatorna ötlete. Ugye négyen vezetitek, és ami nagyon különleges, hogy a világ, ha jól tudom, négy táján éltek. Jól tudom?

Attila: Valami olyasmi, attól függ, hogy ki merre vándorol éppenséggel. Hát az eredeti, az ötlet az a pandémia ideje alatt született, hiszen sok időm akadt így hirtelen, és elkezdtem valamilyen oknál fogva, nem tudom miért, de elkezdtem magyar popcasteket hallgatni. Ugyebár én bizonyos beállítottságú vagyok, és elsősorban a biznisz podcasteket hallgatok. Nem tudom, mennyit hallgattam, egy pár hetet hallgattam, és hát rájöttem arra, hogy itt jók ezek, meg nem rosszak ezek, de annyira alapszinten gondolkodnak még mindig, hogy kéne valamit csinálni most már. Legalább megpróbálni egy kicsit más műsort kreálni. Úgyhogy csak egyszerűen jöttem, bementem különböző Facebook-csoportokba, feltettem egy képet, hogy “podcast, valaki?”, és szerencsére többen is jelentkeztek. És így lassan, azt hiszem, két vagy három hét alatt meg is alakult a csapat, akkor még öten voltunk.

Bea: És akkor most hol éltek, mikor azt mesélted? Ha jól tudom, az egyik hoszt Svédországban?

Attila: Igen, Zsolt Svédországban, Stockholmban, Andi Malajziában és a maradék Magyarországon.

Bea: Szuper! És úgy csináljátok, hogy ugye általában, vagy sokszor mind a négy hoszt ott van, hogy tudjátok az időpontot összeszervezni, az nem egyszerű azért.

Attila: Igen, ez elég trükkös volt, hiszen mikor itt reggel 7 óra van, akkor szoktuk általában csütörtökönként felvenni az adást. Akkor Malajziában este 7 óra van, vagy 8 óra, vagy valami hasonló. Szóval egy egészséges fél napos különbség van, és akkor ez Magyarországon meg délután 1. Úgyhogy ezt azóta nem is tudtuk kicserélni. Ez annyira belénk, bele lett téve a kalendárium, hogy csütörtökön, magyarországi időben délután 1 órakor, hogy ezt nem is sikerül kicserélni.

Bea: Nincs is nagyon sok más lehetőségetek talán, csak hogyha valaki éjszaka fennmarad.

Jó, azt gondolom, hogy adja magát a válasz, hogy miért pont ez? Mesélj erről egy kicsit, hogy ha jól tudom, neked szíved csücske ez a műfaj. Miért pont ezt? Miért ebben kezdtél el rögtön gondolkodni?

Attila: Hát az igazság az, hogy ez maradt, mert az előző szaklapomból kiindulva, vagy mikor kezdtem építeni, akkor próbálkoztam én a bloggal is, a vloggal is, de nem tetszett. Egyedül voltam, egyedül nem vagyok olyan érdekes. Érdekes kérdéseket fel tudok tenni, de egyedül előadást tartani, az nekem nem való. Az igazság az, meg kell valljam őszintén, hogy a Business Boys-októl jött az eredeti ötlet, hogy ők voltak az első, ahol hárman voltak hosztok. Hú, hát tényleg, kettőnél többen is lehetnek! És akkor mi lenne, ha négyen lennénk, vagy mi lenne, ha öten lennénk? És akkor ötnél megálltunk, mert így is már elég nehéz volt menedzselni a kérdéseket. És így ez lett belőle

Bea: Azt gondolom, hogy nagyon különleges lehetőség, vagy adottság nálatok az, hogy a világ mindenféle táján éltek, és ugye nagyon jó rálátásotok van, nem csak a magyar, hanem a nemzetközi podcast piacra is. Hogy látod te a podcast műfaj helyzetét? Ugye nyilván az angol nyelvű podcasteket ismered talán a legjobban a magyar mellett. Hogy látod, milyen helyzetben vannak ma a magyar podcasterek, és mekkora lehetőséget, milyen jövőt látsz itt a magyar podcasterek előtt?

Attila: Jövő az van, csak csinálni kell. Mindig csinálni kell hétről-hétre, adásokat kihozni, próbálkozni, új csomagolás, új akármit tesztelni kell, próbálkozni és akkor van jövő. Akkor már nincsen jövő, mikor feladja az ember. De nemzetközi színvonalon is úgy néz ki, hogy nagyon kezd elterjedni, hiszen most a pandémia alatt annyira berobbant, hogy a Google is csak most hozta ki az podcast management eszközét pár hónappal ezelőtt. Úgyhogy látszik, hogy ez annyira felrobbant, mondjuk így, egyik napról a másikra. Nekem nagyon tetszenek a podcastek, hiszen olyan helyzetekben tudok podcastet fogyasztani, amikor nem tudok blogot olvasni, vagy nem tudok videót nézni. Ez borzasztóan megkönnyíti az életemet – természetesen saját magamból indulok ki. Ki merem mondani, hogy kétszer annyi tartalmat tudok fogyasztani, mint podcast időszakom előtt. Nézd, nem kell a seggemen üljek és nézzem a videót, vagy olvassak, ez fájdalmas. Így viszont mosogatás, ház körül tenni-venni, kutyasétáltatás, egy csomó dolog közben lehet pont ezt hallgatni. És nekem ez borzasztóan bejön.

Bea: Beszéljünk egy kicsit arról, hogy milyen sajátosságai vannak ennek a műfajnak? Az előnyeit említetted elsősorban a fogyasztó szempontjából. Nyilván vannak hátrányai is. Talán az, hogy azért nagyon olyan dolgokat, amit vizuálisan kell bemutatni, azt egy podcast-en keresztül nem lehet, de tartalomgyártás szempontjából, ugye te nagyon otthon vagy ezen az oldalon is. Milyen előnyeit látod a podcastnek? Ugye említetted, hogy kipróbáltad a blogírást, illetve a vlogot is. Milyen előnyeit látod a podcastnak, esetleg milyen hátrányait?

Attila: Hát maga, mint tartalom, hogy ugyebár egy hanganyagról van szó. Nekem nagyon tetszenek a beszélgetések. A kérdezz-felelekek, interjúk, egészséges vitatkozások, ez olyan, hogy ez nem jön le egy írott anyagon keresztül. Egy videón keresztül lejön, de megint ahhoz, hogy általában ott kéne ülni és meg kell nézni. Ez nagyon tetszik. Mindennek van előnye, meg hátránya. Olyan nincsen az életben, hogy valaminek ne legyen hátránya. Lehet, hogy olyan kicsi, hogy eltörpül, de vannak hátrányai. Ugyebár a podcastnek is az egyik legnagyobb hátrányát tudom említeni. Az egyik az, hogy a reklámoknak nagyon nehéz mérni az ROI-át. Azt, hogy mennyire hatékony az a reklám, hiszen az ember csak meghallgatja. De azt nem tudja senki megmérni, hogy az most a fejedben megmarad, nem marad meg, hazamész, megkeresed, ráguglizol, valamilyen formában nyomodhat. Ez az egyik nagy hátránya. Ugyebár ez a videóknál is és a blogoknál is megvan, hiszen a szövegbe be lehet tenni egy hiperlinket, bele lehet tenni egy reklámot, de potenciál nincs. Egyelőre. A másik pedig az, hogy a Google és a többi keresők ugyebár egyelőre nem tudják indexelni a hanganyagot, ahogy a videót se. Úgyhogy ők elsősorban a leírásokra támaszkodnak. Meg ugyebár arra, hogy ki mennyire hallgatta, mennyire hallgatta végig, hányszor hallgatta meg, satöbbi, de elsősorban leírásokra. És ez viszont az az egyik hátránya, hogy ezzel foglalkozni kéne, hiszen legtökéletesebb, ideális esetben ez úgy kéne kinézzen, hogy az, amit mi is most felveszünk, ez ugyebár írott formában megjelenik valahol egy honlapon, úgyhogy a Google azt tudja indexelni, és akkor annál jobb a keresőoptimalizálás, az SEO, és akkor ez mindennel összefügg minden. Ez a két legnagyobb hátránya a podcastnek.

Bea: Igen, hát óriási hátrány az, hogy tudomásom szerint ma még nincs olyan leíró program, ami magyar szöveget vagy hangot hibátlanul vagy kevés hibával leírna. Nekem is a virtuális asszisztensem, aki leírja a podcast tartalmaimat, aki szöveggé formálja, és hát majd itt a technika reméljük, hogy magyar nyelven is fejlődik, és akkor erre is lesz megoldás.

Kinek javasolnád, hogy indítson podcastet? Nyilván itt üzleti szempontból is gondolom, nemcsak aki mondjuk hobbiból indít a napot, kezd csatornát.

Attila: Mindenkinek. Én azt mondom, hogy mindenki, bármilyen vállalkozó vagy, de ha nem is vállalkozó, hanem csak van egy hobbid, kezdjél el, és blogoljál, podcasteljél, videózzál! Szóval valamit, egyiket a másik után vagy mellett, de próbáld ki, hogy mi fekszik neked! Ezen az egész vállalkozásban, ugyebár a podcast is a vállalkozásnak valamilyen része akar lenni, de az egész abból indul ki, hogy önmagunkat megismerjük. Hogyha te tudod, hogy te jó podcastes vagy és rossz blogger, úgy mint én, akkor hagyjad az egészet, tedd félre, foglalkozz akkor podcasttel! Ha kiderül, hogy te rossz podcaster vagy sajnos, de jó blogíró, akkor csináld az ellenkezőjét! De az igazság az, hogy amíg nem próbáljuk ki, addig nem tudjuk, addig csak azt hisszük, vagy van valami érzésünk, de nem tudjuk. Csak üljél le, csinálj meg tízet! Editáljad, hallgass vissza és meglátod.

Bea: Én azt gondolom, hogy ez nagyon így van. Nekem is van olyan tanítványom, akivel vért izzadtunk, hogy néhány bejegyzést megírjon, nagyon nem megy neki. S hallgatta a podcast adásom, és azt mondta, hogy ő megpróbálná ezt, és egyszerűen beleszeretett. Annyira jó az első epizódja is, amit felvett. Neki az a természetes közeg, hogy beszél, nem az, hogy ír, tehát én abszolút egyetértek, hogy ki kell próbálni, és akkor derül ki, hogy melyik platform a hozzád való, írni szeretnél, vagy írni szeretsz jobban, vagy beszélni.

Térjünk is át arra, ami a legfőbb akadály szokott lenni, egy ilyen podcast indításnál. Sokan azt gondolják, hogy hát ez borzasztó komoly befektetést igényel az elején, és ez egy nagyon bonyolult dolog. Én most már tudom, hogy ez nem így van, te hogy látod, hogy mennyire nehéz elindítani egy podcast csatornát.

Attila: Semmibe nem kerül. Ez nagyon egyszerű. A mai világban nagyon egyszerűek a tartalomgyártás, generálás, elosztás, egy csomó, már nem is félkész, hanem kész megoldások vannak.

Bea: Na, erről mesélj egy kicsit, adj nekünk egy-két tippet, hogy hogyan lehet elindulni teljesen kezdőként!

Attila: Először mondok egy nagyon érdekes sztorit, most hallgattam, az egyik kedvenc popcastemből volt, hogy a neve az a podcastnek a neve, hogy How I Built This. És az a lényeg, hogy Guy Raz, a hoszt szerencsére már odajutott, hogy nagy CEO-kat és alapítókat hívnak. És most hallgattam éppen két napja tőle egy podcast adást, amikor az Audible-nek az alapítójával, Don Katzet kérdezte. '94-96 környékén indította, azt hiszem, az Audible-t, és akkor még külön eszközt gyártottak le, hogy a telefonos hálózaton keresztül letöltsék a hanganyagot erre az eszközre és futás közben is tudják hallgatni. Szóval ez innen indult el. De ez is 1990-es években, húsz-harminc évvel ezelőtt történt. De manapság ez már nagyon egyszerű. Telefon, számítógép, szinte mindenben van egy mikrofon. Vannak szoftverek, amiket lehet használni, úgyhogy csak egyszerűen csapd le a segged és csináld! Ez ilyen egyszerű. Ne törődjél semmi mással, csak próbáld ki, hogy szereted-e. Ez az egyik legfontosabb kérdés az elején. Utána pedig az, hogy ugyebár meg kell tervezni, hogy mit akarsz te ebből kihozni? Ki a célközönséged? Ez a podcast csatorna egy meglévő vállalkozást akar valamilyen módon támogatni – zárójelben megjegyzem, PR, marketing, valami hasonló, sales esetleg – vagy maga podcast adások lesznek a termékeid. Ugyebár az én kedvencem ezzel kapcsolatosan Joe Rogan. Övé a Joe Rogan Experience, a legnagyobb, legértékesebb podcast csatorna a világon. Azt hiszem, a Spotify valami 100 millió dollárért vette meg, vagy valami hasonló. Ő például nagyon érdekes, amit csinál, hiszen nála két óránál rövidebb adások nincsenek. Három-négy, akár öt órás adások is vannak. Elon Muskkal azt hiszem négy és fél órát ültek és csacsogtak. Nagyon-nagyon laza az egész, nagyon rezonál ez velem, és ő például heti három-négy, akár öt podcast adást is kihoz. Vágatlanul csak beteszi az elejére, a végére egy kis intrót, outrót, egy kis hirdetést és kész. Szóval nála például ebben az esetben a podcast adás az maga a termék. Úgyhogy ezt nagyon fontos meghatározni, hogy az a podcast micsoda, hiszen az alapjáraton egy kommunikációs csatorna, de lehet terméknek is használni. Ilyen apróságokkal kell az elején foglalkozni. Ugyanakkor meg kell határozzuk, hogy túl széles vagy túl szűk témakörben akarunk-e dolgozni. Ha túl szűk, akkor hamar kifogyhat az ember a témákból, a vendégekből, ha túl széles, akkor meg nagyon általános lehet a podcastünk. Úgyhogy ilyen apróságok vannak az elején. Technikai dolgokhoz tudok még mondani egy-két dolgot, hogy először is próbáld ki! Ezt nem győzöm hangsúlyozni, csak egyszerűen ez dönt. Üljön le és csinálja! Ez ilyen egyszerű. Ne várjál senkire, nem vasárnap, nem újévkor, nem januárban, nem 2026-ban, hanem most! Most üljél le, van egy órád, csináljad, és kezdd el editálni! Szerintem nagyon-nagyon fontos, hogy mindenki editálja az elején a saját podcastjét, mert megtudja, hogy milyen furcsaságokat csinál. Például editáltam már podcastet, ahol a házigazda állandóan csapkodta az asztalt. És akkor el kellett neki magyarázzam, hogy ne csapkodd az asztalt! Ezt nem kell! Erről szokjunk le! Ilyen érdekességeket csinál az ember. Olyan furcsa berögződéseink vannak, amiket nem is veszünk észre, csak hogyha a saját podcasted editálod.

Bea: Egyébként jegyezzük azért meg, mielőtt valaki megijedt, aki kicsit “ő”-zik, hogy ezeket nagyon könnyű kiszerkeszteni. Nagyon könnyű kivágni.

Attila: Meg az a másik dolog, hogy például az editálásra visszatérve, hogy most mennyire akarjuk mi ezt polírozni. Szóval egy fokon már elveszti az egyéniségét.

Erre két egyszerű példám van. Ugyebár az előbb említettem Joe Rogant. Egyszerűen, nyersen bele van téve úgy, ahogy. Az is benne volt a múltkor, hogy a vendég megkérdezte, hogy most kimehet-e a vécére? Ilyen dolgok is benne vannak. Nekem tök egyszerű, hogy laza az egész. A múltkor a Snoop Doggal csinált egy interjút, és megkérdezte, hogy “hé, itt lehet inni valamit?” És akkor hogy milyen piát akarsz. Szóval ilyen egyszerűen is lehet. De a másik véglet például, ez a Masters of Scale, Reid Hoffmannek a podcastje, nagyon-nagyon tetszik az egész podcast, és ott például annyira polírozva van az egész, hogy már showműsor. Szerintem tízszer annyi energiát, pénzt, időt tesznek bele az editálásba, mint ami maga a podcast felvételével. Úgyhogy találd meg a saját stílusodat! Mind a kettővel lehet, és persze közöttük lévő 50 különböző árnyalattal lehet sikeresnek lenni. Nem muszáj csak ehhez, hogy csak az legyen. Hozd önmagadat! Ezeket tudom mondani.

Egy kis technikai dolog, hogy figyelj oda a háttérzajokra! Például az a halála egy podcastnek. A háttérzajokat borzasztóan nehéz kivenni. Szóval figyelj oda, hogy tegyél rá extra függönyt. Egyszerű példa. Itt vagyok ebben a szobában, ez egy iroda. És kinézel az ablakon, és nekünk itt van egy buszpályaudvar, van vonat, van metró, minden itt van. Ide beültem és egyszerűen visszhangzott az egész szoba. Akkor most mit csináljak? Már néztem ilyen dobozokat, amibe beteszem a mikrofont, vagy nem tudom micsoda, hogy jól szigeteljen. De ez nem jó hogyha videózol, hiszen látszik, hogy kukucskálsz kifele a doboz mögül. Ez nem praktikus. Régen vettünk ilyen vastagabb függönyt, amelyikben ilyen hőszigetelő akármi van benne, és feltettem kettőt az ablakra. Az már jobb volt, de mégse volt az igazi. Mondom, mi van akkor, hogyha felteszek négyet? És azóta olyan jól szigetel a szoba, hogy világvége. Csak annyi kellett, hogy a függöny ne egyenesen álljon, hanem hullámos legyen. Szóval ilyen egyszerű dolog.

Bea: Igen, azt szokták mondani, hogy a gardróbszobában lehet a legjobb felvételeket csinálni, mert a ruhák, a textilek elnyelik a zajokat. Ugye én is említettem, hogy fát vágnak itt a nappali mellett, és nekem is be kellett költözni a gyerekszobába. Egy pléddel oldottam meg most gyorsan, hogy minél kisebb legyen a hely, tehát ilyen egész apró kis trükkökkel stúdiószobát lehet varázsolni bármelyik helyiségből.

Attila: Így van, az ilyen háttérzajok, hogyha benne vannak, vagy visszhangzik, akkor sokkal nehezebb editálni, mintha egy rosszabb mikrofonod van. Szóval itt kezdjük az egészet, hogy csináld, editáld és nézd meg, hogy a háttérzajokat hogyan tudod kiszűrni! És majd csak azután, mikor megcsináltál húsz-harminc adást, vagy akár többet is, gondolkodj el azon, hogy veszel egy normálisabb mikrofont! Nem kell csúcsnak lennie. Szerencsére a különböző szoftverekkel nagyon szépen lehet állítani a hang minőségét, erősségét, csomó mindent tudnak manapság már.

Bea: Van-e még tippünk a kezdőknek?

Attila: Ó, igen, van egy pár problémám, amit nagyon-nagyon, de nagyon sok magyar podcast csatornánál észrevettem. Például az, hogy a publikálásnál nem használnak leírást, linkeket. Ez olyan furcsa volt. Ha van vendégünk, van például egy podcast, amit hallgatgattam, és a podcast videó formájában is ki volt hozva a Youtube-on és például ott olyan hibákat követett el az az illető, hogy a vendégnek a neve nem volt benne a leírásban. Szóval úgy kellett meghallgassam, hogy ki is ő, és megguglizzam külön. Ha már meg kell valamit guglizzak a te podcasteddel kapcsolatosan, akkor rossz munkát végeztél. Szóval ilyen apróságok, hogy ne féljünk, tegyünk oda linkeket különböző social médiákhoz, feliratkozás, rövid leírás, hosszú leírás, kérdések, akármibe tegyünk oda be valamiket, hogy legyen minél egyszerűbb annak a hallgatónak megtalálnia azt, amit szeretne. Ha van vendégünk, akkor neki is ugyanúgy linkeket a honlapjához, a social mediához, egy rövid biót például. Mi mindenkitől bekérünk egy kis biót és mindenki azt ír bele, amit akar, annyi linket használ, amennyit akar. Csak legyen meg a lehetőség erre.

A másik, hogy ha van honlapunk, akkor linkeljük be a különböző, ha lehet, akkor az összes podcast csatornánknak a profilját. Hiszen nem mindenki használja ugyanazt a podcast lejátszott. Van, aki Google-t használ, van, aki Spotify-t, van, aki Apple Podcastet. Annyi van belőlük, mint a szemét, Dunát lehet velük rekeszteni. Azt a 20-30 linket betenni egy kis ikonnal egy honlapra, az nem kéne, hogy nehéz legyen. Sokszor elkövették azt, hogy én személyesen Google Podcastet használok, és nem volt belinkelve. Külön meg kellett ezt guglizzam, hogy hol is van az a podcast. Ugyebár SEO szempontjából is ez sokat segít, nem csak user szempontból. Úgyhogy ezeket tudom mondani.

Egy másik, amit majdnem elfelejtettem mondani, hogyha már van egy meglévő céged, és terméket, szolgáltatást árulsz és azért csinálod a podcast csatornádat, hogy a meglévő cégedet valahogy támogassad, akkor ne nevezd másképp a csatornád! Hogyha te Kiss Béla építőipari vállalkozó vagy, akkor nevezd úgy a podcasted. Ne nevezd el, hogy Kiss Pista podcast. Nincsen összefüggés a kettő között. Ez tök egyszerű, hogy nem kell komplikálni. Ennyit tudok így nagyvonalakban mondani.

Bea: Szuper! Van egy új kezdeményezésetek, ami nekem nagyon tetszett. Kiírtatok egy versenyt, majd pontosítsd légy szíves, hogy a legjobb magyar podcast a versenynek a neve, és különböző kategóriákban lehet nevezni. Én is neveztem üzleti podcast kategóriában. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon szuper kezdeményezés, hiszen gondolom, az egyik célotok pont az volt, hogy magát a műfajt is népszerűsítsétek egy kicsit. Mesélj egy kicsit arról, hogy tényleg miért hoztátok létre ezt a versenyt? És kinek érdemes nevezni erre?

Attila: Húha, hát ha van podcasted, akkor nevezzél. Ez ilyen egyszerű. Hogy miért lett ez létrehozva? Két okból. Az egyik az, hogy nekem borzasztóan nehéz minőségi tartalmat előkaparjak, meg megkeressek, hiszen ilyen extrém gondolkodásba nyomom, és mindig a sokkal bonyolultabb, mélyenszántóbb ideológiákat keresem, nem a felszíneseket. Azt úgy érzem, hogy már kinőttem. És bármit, amit ajánl nekem például a Google-lejátszó, vagy a Spotify, az valahogy mind egy lére mennek, és nagyon nehéz ezáltal megkeresnem a következő igazi csatornát. Úgyhogy az egyik az volt, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy ilyen katalógust, ahol egyszerűen fel vannak ezek listázva, ami az algoritmustól független, hogy ne legyen semmi köze ehhez, vagy ahhoz, vagy bármilyen más lejátszóhoz.

A másik pedig az volt, hogy több mint egy éve csináljuk a Magyar Business Podcastet, és az egyik legnagyobb problémánk, hogy bár nekünk nincsen semmilyen termékünk, nincsen semmilyen szolgáltatásunk. A podcast maga a termék. És az én gondom az például, hogy az emberek nem adnak feedbacket. Van egy egyperces hallgatói felmérésünk, és az emberek nem töltik ki. Hamarabb leírnak valahol egy Facebook kommentet például, hogy most dicsérjenek, mint hogy kitöltsék azt az egyperces felmérést. És úgy voltam akkor vele, hogy hát nem csinálunk egy ilyen versenyt, ahol bármikor szavazol, legyen kötelező elmondjad, hogy mit szeretsz benne, vagy mit nem szeretsz benne. Egy ilyen, hogy mondjam, ez konstruktív kritika legyen. Ez nekünk is kell, mint podcasthostok, vagy gyártók, hogy ki mit gondol róla, szóval ez borzasztóan fontos. És akkor így alakult, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy versenyt, ami zsűrimentes, szóval nem az, mint a többi. Láttam, hogy van Magyarországon két vagy három különböző ilyen verseny, de ott zsűritagok vannak, hat-hét-nyolc valami hasonló, akik megszavazzák, hogy nekik mi tetszett a legjobban. Nálunk a verseny a maga hallgatók szavazatai alapján zajlik. Egyszerűen feljössz, kitöltöd, szavazol, leírod, hogy mi tetszik, mi nem tetszik és kész. És a legtöbb szavazatot és a legtöbb értéket kapott podcast csatorna, lesz nyertes. Egyszerű játék, így indult az egész.

Bea: És mikor indul ez a verseny? Mert ez azért egy hosszabb távú valami. Én is készülök már itt a tavaszi indulásra.

Attila: A verseny már elindult, hogy ha minden igaz, mire kijön ez a rész, addigra már a honlap is készen lesz, de maga a versenynek a nyerteseit szeptember 30-ra tervezzük. Akkor van a nemzetközi podcast nap, és egy élő műsor keretén belül hozzuk nyilvánosságra a kategória győzteseket, meg vannak ilyen főbb kategóriák, hogy legjobb magyar podcast természetesen, fiatal podcast, videó podcast, satöbbi, satöbbi. A honlapomon megtaláljátok. Úgyhogy ennyi nagyon röviden az egész.

Be kell valljam őszintén, hogy ez egy nagyon friss ötlet, kábé egy hónapja, talán két hónapja jutott eszembe, egy csomó részlet még kérdéses, dolgozunk rajta.

Bea: Na, én meg indulok rajta, és most jutott eszembe, hogy a kedves hallgatóimat kérem, hogy majd megadom, hogy hol lehet szavazni, hogy szavazzatok a csatornára, hogyha tetszik. 

Attila, van-e valami, amit még így üzenetként elmondanál a leendő podcast hosztoknak, akik most indítanának saját csatornát. Zárjuk azzal, hogy csak kezdjétek el, just do it?

Attila: Igen, ez a legfontosabb, ez az egyik legfontosabb, hogy just do it! Próbáld ki, nézd meg, tetszik-e, legyen az a cél, hogy az első tíz részt megcsinálod magadnak! Editáljad, keress egy kis intro-outro zenét, akármit hozzá, játsszál vele. És utána meglátod, hogy tetszik vagy nem tetszik, esetleg egy-két ismerősnek el lehet küldeni, hogy mit szólnak hozzá. Meg lehet mondani, hogy itt az első tíz rész, ez egy próba, meglátod, milyen visszajelzések vannak, úgyhogy nem kell ebből nagy tragédiát csinálni. Viszont, ami fontosabb, az, hogy középtávon tudjad azt, hogy mire fogod használni, ki a célközönséged, milyen témakörben lesznek-e vendégei például? Ez külön kategória, hogy ott is az embereket meggyőzni, megkeresni, meghívni, időpontot egyeztetni, ez külön ilyen adminisztrációval jár.

Bea: Egyébként ezzel maximálisan egyetértek, amikor én elkezdtem az első adásomat, el is mondtam, hogy borzasztóan zavarban vagyok, meg félek, meg szerintem nagyon gáz lett az egész, de magamnak vettem fel, és végül úgy döntöttem, hogy mégiscsak kirakom első résznek, hogy egyrészt lássam én is a fejlődést, másrészt meg, hogy bátorságot adjak másoknak is, hogy egyszerűen el lehet indulni egy ilyen, hát nem tökéletes első résszel is, és majd meglátjátok, hogy a tizedikre már sokkal-sokkal jobb lesz. De ha nem kezdjük el, akkor egyszerűen nem tudjuk elindítani ezt a fejlődést, és az egyik leghallgatottabb epizódom azóta is az az első, amire többször utalok, hogy hát innen indultam, és most már azért sokkal jobbak a podcast adásaim, és tényleg az egyik leghallgatottabb, szóval én is mindenkit arra bátorítanék, hogy egyfelől induljatok el, és a tízedik után már sokkal-sokkal jobb lesz.

Attila: Így van, így van. Az én fejemben mindig valahogy a száz a szép kerek szám. Csinálj meg százat! Utána rájössz arra, hogy most ez mennyire való neked. Tudom, hogy nagynak tűnik, de ez olyan, hogy mindig csak egy picit kell jobb legyen. És ha minden adás előtt dolgozol azon, hogy egy picivel legyen jobb, egy picivel jobb kérdések legyenek, egy picivel jobb legyen a hang, egy picivel ez, picivel az, akkor a századik végére viszont már hatalmas fejlődést lehet elérni. Az, hogy most százat mennyi idő alatt hozol ki – hogy ez most neked három év vagy egy év – ez természetesen csak tőled függ. A lényeg az, hogy nem kell tökéletes legyen, és ha jól csinálod, akkor sosem lesz tökéletes. Szóval nincsen olyan, hogy tökéletes, mert mindig lehet rajta dolgozni. Mindig legyél egy picivel jobb! Ez az egész stratégia ugyebár a tartalomgyártás mögött, hogy mindig egy picivel jobb.

Bea: Szerintem ez egy nagyon szuper zárszó. Tényleg én is ezt így javaslom, hogy kicsit mindig próbáljunk jobbá válni!

Nagyon szépen köszönöm Attila, hogy itt voltál! Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sok hasznos tanácsot és tippet adtunk azoknak, akik podcastben gondolkoznak. Köszönöm szépen!

Attila: Nagyon szívesen máskor is, én is köszönöm.

Bea: Szia Attila! És szép napot neked!

Attila: Sziasztok, neked is!