Fedezd fel az online pénzkereséshez és a szabadabb élethez vezető utat a LÉGY A SAJÁT FŐNÖKÖD! könyvvel ⟹

INGYENES Vállalkozási Ötlet Workshop - Április 25-30. Foglald le a helyed és találd meg az ötleted 1 HÉT alatt⟹

Untitled design (21)

Átirat: Hogyan építsünk sikeres Facebook csoportot? Bálint Brigittával

Az adást meghallgathatod és a linkeket megtalálod a viszlattaposomalom/epizod25 oldalon

Paulányi Bea: Egy Facebook-csoport indítása nagyszerű lehetőség arra, hogy a témánk iránt érdeklődő embereket megszólítsuk és közösséget építsünk a témánk köré. A Facebookon a legkülönfélébb témákban vannak már csoportok, és egy ilyen csoport például a Macskamenta csoport is, ami ugye a macskarajongókat tömöríti egy lelkes közösségbe, és már közel húszezer tagja van.

A csoport megálmodója Bálint Brigitta, aki webdizájner és kétgyermekes anyuka, és természetesen három gyönyörű cica gazdája. Brigi szinte pontosan 10 éve indította el a Facebookon a macskarajongók közösségét, és azt gondolom, hogy példaértékű az az elkötelezettség és lelkesedés, ahogy ezt a csoportot építi. A mai vendégem Bálint Brigitta lesz, akitől megtudhatjuk,  hogyan indította el a Facebook-csoportját, a Facebook-oldalát, és hogyan épített egy ilyen lelkes kis közösséget a Facebookon.

Szia Brigi! Nagy szeretettel köszöntelek a csatornámon, és köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat.

Bálint Brigitta: Szia Bea! Köszönöm szépen a lehetőséget.

Bea: Arról fogunk beszélni, hogy hogy építetted fel ezt a nagyon szuper kis közösséget, de egy picit avass be minket, hogy hogyan indult a Macskamenta klub? Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen macskarajongó közösséget létrehoz a Facebookon.

Brigi: Tíz évvel ezelőtt egy olyan munkahelyen kezdtem el dolgozni egy szerkesztőségben, ahol igény mutatkozott arra, hogy a Facebookon is megjelenjenek azok a termékek, azok a magazinok, amiket ott szerkesztettünk, illetve amikre cikkeket írtunk, viszont tíz évvel ezelőtt még nem volt annyira természetes a Facebooknak a közelsége vagy az üzleti életben való aktív közreműködése, és gyakorolni kellett valahol valamilyen felületen.

Tulajdonképpen a munkához kötődően próbaként elindult mindenkinek egy-egy Facebook-oldala, aki ott szerkesztőként, cikkíróként tevékenykedett azért, hogy kitapasztaljuk, hogy milyen közösséget tudunk építeni, egyáltalán mire van igény, mire van érdeklődés, és mindenki a saját érdeklődési körének megfelelően választott, vagy kezdett el egy oldalt szerkeszteni, indítani.

Akkor még egy másik vonalon is előszeretettel mozogtam. Ez a természetgyógyászat volt, és a macskamenta nemcsak a cicáknak egy nagyon jó kis növény, hanem gyógyhatású gyógynövény is az emberek számára is. Valahogy ez mocorgott a fejemben, amikor elindult ez az oldal, és így lett a Macskamenta Klub. Kezdetben őszintén szólva inkább a gyógynövényes vonalat szerettem volna képviselni, viszont a nevéből adódóan egyre több macskarajongót vonzott, és én is elkezdtem olyan tartalmakat kirakni, amik macskához köthetők.

Rájöttem, hogy nagyon szeretik az emberek, és egyre több macskás jött és nőtt a tábor. Az évek során annyira kinőtte magát ez a Facebook-oldal – most jelenleg 62 ezer követője van – hogy igény mutatkozott arra is, hogy egy picit családiasabb, kötetlenebb csoport is létrejöjjön hozzá, ahol meg tudják mutatni a követők a cicáikat, tudnak egy kicsit beszélgetni, mert nagyon sok kérdésük volt.

Nagyon sok mindent szerettek volna megosztani, és egyre több üzenetet kaptam az oldalon keresztül, amiben kérdeztek vagy csak szerették volna megmutatni, hogy éppen hogy zajlik az ő kis életük a cicáikkal. Vagy milyen vicces dolgot tettek, és kérték, hogy tegyem ki a Facebook oldalra. Ez motivált arra, hogy akkor elinduljon egy csoport is az oldalhoz, ahol ezt megtehetik.

Igazából egy picit engem is tehermentesített, hogy nem kellett annyi üzenettel foglalkoznom, a csoportban sokkal könnyebben és egyszerűbben meg lehetett a kommunikációt oldani, illetve nemcsak én tudtam válaszolni a kérdéseikre. Azóta is így van, egymásnak is elkezdtek segíteni a macskások.

Bea: Szuper! Tehát egy oldallal indult, és gyakorlatilag a követőid kérésére hoztad létre a csoportot. Ma már egy Facebook oldalt nem olyan egyszerű építeni, mint tíz évvel ezelőtt. Az organikus elérések sajnos azok már nem olyan jók, viszont Facebook-csoportot, azt gondolom, hogy nagyon sok témában érdemes indítani. Segíts nekünk egy picit, hogy magát a csoportot hogyan kezdted el építeni! Ma már ez egy nagyon aktív és nagyon lelkes csoport, ahol nagyon sokan saját maguk indítanak témákat és hozzászólásokat, de nyilván onnan indultál te is, hogy csak néhány tag volt a csoportban. Hogyan kezdted el a csoportodat építeni?

Brigi: Az oldalból indult ki minden, és első körben ott kezdtem el népszerűsíteni, illetve kiraktam olyan posztokat, ahol jeleztem, hogy van ez a zárt csoport, és aki szívesen jönne egy picit barátibb, családiasabb közegbe, szívesen beszélgetne a cicájáról, akkor ezt szeretettel várjuk. Így egy maroknyi kis emberrel indult a csoport, és egyre többen megszerették, elkezdték használni információ átadásra is, tehát nemcsak a cicáikat mutatták meg, hanem segítséget kértek egymástól.

Tényleg egy nagyon pici kis baráti közegből indult, és egymást elkezdték utána meghívni az emberek barátaikat, családtagjaikat, és azóta is gyakorlatilag szinte így épül, hogy az emberek meghívják az ismerőseiket a csoportba. 90 százalékban nem a Facebookos ajánlások útján növekszik a csoport, hanem amiatt, hogy jól érzik benne magukat az emberek és elhívják a barátaikat, családtagjaikat, hogy ők is vegyenek részt ebben a közösségben.

Tényleg közösségnek élik meg, egy kis családias közegnek – amennyire el lehet ezt mondani egy 20 ezer fős csoportról, hogy családias, de igyekszem nagyon megtartani, hogy megmaradjon egy bensőségesebb csoportnak. Kezdetben nagyon sok játékot szerveztem, szinte havonta volt olyan kis játék vagy kis motiváló feladat, ami cicákhoz köthető, legtöbbször olyan feladatok voltak, ahol lehetőséget tudtam biztosítani nekik, hogy megmutassák a cicájukat, illetve hogy hogy élnek vele, a kis vicces pillanataikat, a kis humoros dolgaikat, a cicának a kis vicces szokásait. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy jól érezték benne magukat az emberek.

A másik nagyon fontos dolog volt, és amihez azóta is ragaszkodom, hogy nagyon szigorúan moderálunk és úgy engedünk be posztokat, hogy mindent átnézünk. Igyekszünk kiszűrni a jelentkezőket is. Például csak meghívás útján lehet bejutni a csoportba, tehát már valaki bent van a csoportban és meghívja az ismerősét, vagy pedig ha elfogadja a szabályzatunkat, illetve válaszol néhány kérdésre. Két-három kérdés van a csoportnál feltéve, többek között az is, hogy hol talált ránk, vagy hogy ismerte meg a Macskamenta Klubot, hogy honnan tud rólunk és miért szeretne jelentkezni. Ezek olyan feltételek, amikből nem nagyon szoktunk engedni, pont azért, hogy kiszűrjük azokat a személyeket, akik esetleg bontanák ezt a légkört, ami már kialakult.

Így is vannak természetesen olyan kis bakik, amiket vagy mi követünk el, vagy becsúszik egy-egy vita vagy veszekedés, de igyekszünk nagyon gyorsan reagálni rá. A Facebooknak már most nagyon jó lehetőségei vannak a csoporton belül, nagyon jól be lehet állítani, hogy mit moderáljon, hogy milyen reakciógombok esetén küldjön figyelmeztetést. Ez nálunk is működik, és nagyon jól beállítottuk, úgyhogy azonnal tudunk reagálni egy-egy szóra akár, ami elhangzik hozzászólásban vagy egy dühös fejecskére, amit egy hozzászólásra raknak, és azonnal kapunk róla egy figyelmeztetést, meg tudjuk nézni, hogy mi miatt történt.

Bea: Szuper! Nem lehet könnyű egy ilyen nagy csoportot moderálni, és sokan attól félnek, amikor egy saját csoportot elindítanak, hogy nem lesznek igazán aktívak az emberek, és hogy a világ végéig majd az adminnak kell folyamatosan a beszélgetéseket kezdeményezni. Azt gondolom, hogy nálatok is lehetett egy ilyen pont, amikor átfordult a dolog, tehát amikor nyilván az elején te voltál egy kicsit aktívabb, és amikor így elkezdtek a tagok már aktívan kommunikálni, és te egy picit talán hátra tudtál lépni. Volt nálad ilyen pont, amikor egy kicsit aktívabbá vált maga a csoport?

Brigi: Ez így van, tehát a csoport egy idő után elér egy olyan szintet, ahol már nem szükséges akkora jelenlét, mint amikor maguktól kezdenek el az emberek, a csoporttagok megosztani dolgokat, kérdéseket, tehát bátrabbak lesznek.

Nagyon szeretik a Macskamenta Klubot azért, mert tényleg minimális a veszekedés, illetve nagyon-nagyon nyitott toleráns csoport vagyunk, azt gondolom, és így mertek megnyilvánulni, mertek kérdezni. Rövidre tudtuk gyorsan zárni, hogyha olyan kérdés is jött, amit éreztük, hogy egy kicsit megbolygatja a kedélyeket, és így bátrabbak voltak, mert nagyon sok csoportban – és ez igaz a macskás csoportokra is – az a probléma, hogy fel sem merik tenni a kérdéseiket, mert rögtön támadási felületként állnak ki az emberek elé, és hogy rengeteg sok támadás és rosszindulat éri őket egy-egy kérdés kapcsán, és ez macska betegségeknél van főleg így, hogy miért nem megy orvoshoz. Dehát nem ismerjük soha a posztolónak vagy a kérdezőnek a körülményeit, nem vagyunk a teljes kép birtokában, és ezt én mindig szeretem hangsúlyozni a csoportban is, hogy ne ítéljünk addig, amíg nem vagyunk tisztában, hogy milyen körülményei vannak a másiknak, de egyébként sem! Mindig a segítségre helyezzük a hangsúlyt.

Igen, volt, eljött egy ilyen pont a Macskamenta csoportnál is, hogy akkora létszám volt már, és annyira meg mertek nyilvánulni az emberek, hogy háttérbe lehetett húzódni, de azt meg kell jegyeznem, hogy amikor növekszik egy csoport, mindig vannak olyan tagok, akik olyan bizalommal, meg olyan szeretettel fordulnak a csoport felé, hogy egy idő után segítőkké válnak, és nekem is mindig voltak ilyen segítőim, akik a tagok közül kerültek ki, és hajlandóságot mutattak arra, hogy segítsenek a munkámban, moderáljanak.

Most is van két nagyon aranyos segítőm, Alida és Évi, akik rendszeresen nézik, átnézik a posztokat, tehát mindenben tudnak segíteni, és nyilván mi igyekszünk nagyon sokat kommunikálni, megosztunk egymással mindent, ha valamilyen poszt vagy kérdés felmerül, ami kapcsán meg kell beszélnünk, hogy kiengedjük-e, engedjük-e, hogy megjelenjen egy kép, akkor ezt mindig megbeszéljük. Egy idő után a csoporttagokból alakulnak ki ilyen segítők, akiknek igénybe lehet és azt gondolom, hogy egy ekkora méretű csoportnál igénybe is kell venni a segítségét és egymást támogatva irányítani a csoportot.

Bea: Láttam néhány statisztikát, hogy ha van egy ilyen online közösség, akkor bizonyos százalék csak az, aki mondjuk tényleg aktívan részt vesz a közösség életében, és egy bizonyos százalék – és nyilván ők a többség – ők inkább csak ilyen nézőként, megfigyelőként, de nagyon lelkesen vesznek részt a csoport életében, de nem feltétlenül szólnak hozzá.

Te tapasztalsz-e ilyet, hogy van tényleg egy olyan kör, aki nagyon aktív, és azért van egy jó nagy tömeg a csoportodban, aki mondjuk tényleg inkább csak ilyen megfigyelő és nagyon jól érzi magát a csoportban.

Brigi: Igen, mindenképpen két részre lehet osztani a csoportnak az összetételét ilyen szempontból, hogy igen, vannak nagyon sokan, akik megfigyelők, viszont ők is ugyanolyan értékes tagjai a csoportnak, mert nagyon sokszor előbújnak akkor, amikor egy számukra fontos témát érintünk, és ha őket is érinti, akkor viszont hozzászólnak, megpróbálnak segíteni, igyekeznek segíteni a többieknek. Valóban sokszor van, hogy nem annyira aktívak, de nagyon jó az is, amikor megfigyelők vannak a csoportban.

Bea: Abszolút egyetértek vele. Itt inkább arra gondoltam, hogy sokan, akik Facebook-csoportot indítanak, nekik kicsit irreális elvárásuk van, hogy itt majd mindenki aktív lesz. Ez általában sosincs így, tehát inkább arra gondoltam, hogy nyugtassuk meg azokat, akiknek a csoportjába nem mindenki aktív, hogy ez egy teljesen természetes dolog, hogy mindig lesznek aktívabb és kevésbé aktív tagok.

Brigi: Abszolút, teljesen természetes dolog. Mindig kialakul egy olyan kis kemény mag, akik nagyon sokat kommunikálnak, nagyon sokszor posztolnak, nagyon szeretik őket, és mindig van egy csendesebb réteg, akik annyira nem vesznek részt a beszélgetésekben, nem osztanak meg képeket.

Nagyon sok olyan tagunk is van, akinek például nincs cicája. Volt korábban, szerette, de most még érlelődik benne, hogy legyen vagy valamilyen körülmény miatt nem tud cicát vállalni, viszont nagyon szereti a cicákat. Ő is nagyon értékes tagja a csoportnak, mert azt is hozzá kell tenni, hogy az ilyen csendes tagok biztonságot is kapnak a csoport által, mert bármikor lehet nekik egy olyan problémájuk, akár cicával vagy akár a közösségemmel, amit szeretnének majd feltenni, megosztani, tehát hogy nem lehet mindig, nem lehet úgy elhatárolni, hogy teljesen inaktív tagok vannak, hanem hogy jelenleg nem aktívak, de bármikor csatlakozhatnak egy olyan őket érintő beszélgetéshez, vagy egy olyan témához, ami megszólítja őket. Tehát lehet őket is így aktivizálni, csak egy picit el kell találni, hogy mi az, ami őket vonzza, vagy érdekli, de mindig vannak ilyen kis csendesebb tagok.

Bea: Szuper, köszi, hogy megosztottad a tapasztalataidat!

Mi történik éppen a macskamenta klub környékén? Van egy weboldalad is, szintén Macskamenta Klub néven. Mik a terveid? Csináltál nemrég egy kutatást, és ha jól tudom, akkor komoly terveid vannak, amivel tovább szeretnéd fejleszteni majd a macskamenta klubot.

Brigi: Így van. A Facebook-oldal viszonylag nagy csoportot foglal magába, és a zárt csoportban is nagyon sok macskásunk van, de kevesebben tudják azt, hogy van egy VIP közösségünk is. Ők rendszeresen kapnak tőlem leveleket, e-maileket komolyabb témákban, macskabetegségekről, nevelési kérdésekről, tanácsokról, és ott mutatkozott egy olyan igény, hogy szeretnének szakértők bevonásával is akár bizonyos témákra, problémákra segítséget, és ezért megfogalmazódott bennem, hogy nem csak cikkek útján, hanem egy kicsit mélyebben elmerülve a témákban segítséget nyújtok nekik.

Formálódik bennem egy olyan közösségnek az ötlete, ami szintén egy csoporthoz köthető, majd zárt csoportot kap, illetve olyan rendszeres anyagokat, amikkel az őket érintő problémákon tudunk segíteni szakértők bevonásával, hanganyagokkal, podcast anyagokkal, illetve írásos anyagokkal is.

Bea: Szuper, mikor várható, hogy elindul ez a kezdeményezésed?

Brigi: Jövő évben, szerintem február, március környékén szeretném elindítani és oda nagyon nagy szeretettel várom majd azokat a cicásokat, akik szeretnének egy stabil segítséget, egy folyamatos tudásanyagot kapni arról, hogy hogy neveljék, hogy gondozzák a cicájukat, vagy amilyen problémájuk van, arra szakértői tanácsokat kapjanak, illetve megoldásokat.

Bea: A podcast leírásába közzétesszük majd azt a linket, amin keresztül az érdeklődők be tudnak csatlakozni majd a VIP klubodba.

Zárásként – nagyon sok mindenről beszéltünk, de – mi lenne az az egy tanácsod, amit azoknak adnál, akik mondjuk most indítanának Facebook-csoportot, vagy akik már építik a csoportot, de szeretnének egy kicsit mondjuk egy következő szintre emelni a csoportjukat? Van-e egy ilyen jó tanácsod, amit meg tudunk osztani másokkal?

Brigi: Akik most indítják a csoportjukat, azoknak mindenképpen az, hogy legyen kitartásuk és türelmük! Legyenek aktívak és ösztönösen posztoljanak, ösztönösen rakják ki a tartalmaikat, mert hogyha ez egy ilyen nagyon-nagyon átgondolt, nagyon mesterkélt, megtervezett dolog, akkor az érezhető.

Nagyon nagy, a téma iránti szeretet kell ahhoz, hogy az ember ezt hosszú távon tudja csinálni. Nekem is a cicámat nagyon kell szeretnem, és nagyon kell ismernem ahhoz, hogy én is tudjak segíteni a cicásaimnak, a csoportban lévőknek, illetve hogy egy természetes közeget kapjanak, ahol jól érzik magukat. Mindig ez volt a fő vonal, hogy jól érezzék magukat a csoportban az emberek. Ezt így lehet, hogyha természetesen jön egy poszt, egy gondolat, amit meg szeretnének velük osztani.

Akiknek meg már van csoportjuk és építgetik, nekik egyrészről ugyanezeket tanácsolom, hogy természetesek legyenek. Kitartás, türelem az viszont nagyon kell hozzá, hogy épüljön és el fog jönni mindenkinél az a pont, ahol már önjáróvá kezd válni a csoport, kevesebb jelenlét is elég az admin részéről.

Bea: Mondhatjuk azt, hogy szívből érdemes facebook csoportot építeni?

Brigi: Abszolút. Szívből érdemes. A téma iránti elköteleződés, meg a szeretet az egyik legfontosabb. Mindamellett persze, hogy olyan témát is érdemes választani, ami megmozgatja az embereket, de mindenképpen olyat kell és olyat érdemes, amihez az embernek van egy érzelmi vonala is.

Bea: Brigi, azt gondolom, hogy rengeteg nagyon hasznos tanácsot kaptunk tőled, és nagyon köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalataidat, és nagyon sok sikert kívánok a VIP klubodhoz is! Köszönöm szépen, hogy itt voltál ma velünk!

Brigi: Köszönöm szépen én is, Bea!