Paulányi Bea: Sok kezdő és gyakorló online vállalkozóban felmerülhet a kérdés, hogy mennyi az az ingyenes információ, amit még kockázat nélkül megoszthatnak a közönségükkel. Hozzám is gyakran fordulnak tanácsért ezzel kapcsolatban. 

A kérdés mögött az a félelem áll, hogy nehogy túl sok információt adjanak oda ingyen, mert akkor nem marad, amiért pénzt kérhetnének. Ezért sokszor kérdezik tőlem, hogy hol húzzák meg a határt az ingyenes és a fizetős tartalmak között? Ez a kérdés bennem igazából soha nem merült fel, és szerintem nem is létezik ilyen, mindenki számára ideális határvonal. 

Érdemes persze valamiféle stratégiát kialakítani az ingyenes és fizetős tartalmaink között, nálam is létezik ilyen. Én viszont úgy gondolom, hogy inkább az a határvonal, hogy teljesen más a célja és a mélysége egy ingyenes és egy fizetős tartalomnak. Én ráadásul a nagyvonalúság híve vagyok, és soha nem éreztem azt, hogy valamit nem kellene megosztanom ingyenesen azért, mert akkor nem tudom odaadni fizetős tartalomként. Van viszont néhány olyan online vállalkozó, akik engem is lenyűgöznek azzal, hogy mennyi hasznos tartalmat adnak ingyenesen. Ilyen például a Vállalkozás Okosan, akik induló és működő vállalkozások részére adnak gazdasági segítséget. Évek óta feliratkozó vagyok az e-mail listájukon, és bármikor e-mailt kapok tőlük, felmerül bennem a kérdés, hogyan képesek ennyi értéket adni ingyenesen? A mai vendégem Szilágyi Anita lesz, a Vállalkozás Okosan egyik alapítója. Arról fogunk Anitával beszélgetni, hogy ők hogyan gondolkodnak a tartalomgyártásról, az ingyenes értékadásról, és hogyan építették fel ennek segítségével a vállalkozásukat.

Szia Anita! Nagy szeretettel köszöntelek a podcast csatornámon, és köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat erre a beszélgetésre.

Szilágyi Anita: Szia! Nagyon szépen köszönöm a felajánlott lehetőséget, és rögtön éltem is vele, hiszen vállalkozóként mindannyiunk érdeke, hogy minél több, akár online vagy offline helyen jelen legyünk, hiszen ezáltal is népszerűsítjük a vállalkozásunkat. Akkor be is mutatkoznék.

Bea: Igen, szerettem volna kérni, hogy arról fogunk beszélgetni ma, hogy ti hogy gondolkodtok az ingyenes értékadásról, és ennek milyen szerepe volt itt abban, hogy gyakorlatilag a ti témátokban az egyik legismertebb és leghitelesebb szereplőjévé váltatok itt a piacnak, hogy egy picit akkor mutasd be, kérlek, hogy pontosan mivel foglalkoztok?

Anita: Szilágyi Anita vagyok, a Vállalkozás Okosanból, közgazdász, mérlegképes könyvelő és adótanácsadó. Már több, mint 20 éve foglalkozom gazdasági dolgokkal. Megközelítőleg tizenegy éve kollegámmal kitaláltuk, hogy csináljunk vállalkozást. Ugye szokásos történet, munkahelyen dolgozom, mindig belebeszél a főnök, mindig neki van igaza, bent kell maradni túlórázni, nem vagy megbecsülve. Én is úgy gondoltam, hogy a felhalmozott tudást, azt vállalkozási formában szeretném érteni, és erre partnerre is találtam kollégámban, Vuray György személyében. Úgyhogy ki is találtuk, hogy akkor mi csinálunk egy ilyen vállalkozást. Na most hát azért mi is a legtöbb hibát, amit egy induló vállalkozó elkövetett el is követtünk. Merthogy hát valamennyi pénzünk volt, leginkább egy honlapra volt pénzünk, tehát mi azzal indultunk el, hogy jó nagy lelkesedésünk volt, meg jó sok időnk, és annyi pénzt összegyűjtöttünk, hogy legyen egy honlapunk, és aztán ugye ezt meg kellett tölteni tartalommal. 

Volt is vita Gyuri kollégámmal az elején, ugye bennem nagyon benne volt a szakmaiság, hogy szakmailag jól, precízen kell leírni a szövegeket, és a kollegám azt mondta, hogy Anita, ne írjál már ilyen ufó nyelven, nem fogják megérteni az olvasóink. Én ebből engedtem, muszáj is volt engedni, és hát elkezdtük írni a cikkeket. Ugye azért ez 11 évvel ezelőtt volt, akkor azért sokkal kevesebb szereplője volt az online térnek, tehát sokkal könnyebb volt kitűnni. Ugye, ami nekünk a nagy siker volt a kata adózás bevezetése, tehát én arról írtam, emlékszem rá, egy karácsonyi napon írtam egy cikket. Jó hosszú cikk volt, és ahogy azt beolvasta a Google kereső, elkezdett terjedni, tömegével jöttek az érdeklődők. Tehát elképesztő volt egyetlenegy cikk hatására. A többi cikkünk se volt rossz, mert azokat is olvasták, meg jöttek ránk megkeresésre, de igazából az elején az ismeretségi körünkből jöttek üzleti tervre…

Ja, hát azt el is lehetett mondani, hogy mivel foglalkozik a vállalkozás. Ugye maga a Vállalkozás Okosan, az induló és működő vállalkozók részére nyújt segítséget gazdasági témákban, leginkább olyanokban, hogy milyen vállalkozási formát, milyen adózást válasszon a vállalkozó, hogyan kell a bevételeket, a költségeket megtervezni, hogyan kell árazni, és alapvetően hogyan kell működtetni egy vállalkozást, milyen napi adminisztrációs kötelezettségei vannak. És ugye mi ezeket le is írtuk, hogy mi ezt csináljuk, ebben tudunk segíteni, ilyen-olyan problémákra ilyen-olyan megoldást tudunk ajánlani, és elkezdett felpörögni az oldal, nem is kicsit. És ahogy jött sorban az egyre több igény, ugye sok katás vállalkozó akkor indult, akkor jött az a lehetőség, hogy jó, nem tudok ennyi embernek egyedül ennyit beszélni, akkor csináljunk egy tömeges képzést. 

És akkor először bevezettük a tantermi képzésünket, abból volt kettő-három-négy egy évben, az érdeklődéstől függően, de az is két napig tartott, mert őrületes mennyiségű információt adtunk át. Ugye te is mondtad, hogy mennyi sok hasznos és ingyenes tartalmat olvasol a honlapunkon. Na, egy képzésen sokkal-sokkal többet adunk, sokkal részletesebben. Idézőjelben valamennyire személyre szabottan is. És amikor már jöttek azok az igények, hogy de nem jó így ennek a kérdésnek az ideje, hogy nem jó. Na, akkor tértünk át az online térbe, hogy akkor viszont felvesszük a képzést, ott magát az élő képzést vettük fel, akkor azt már meg lehetett vásárolni, és akkor nem volt probléma, hogy akkor nem érek rá, meg nem jó, meg hogy mit lehet megoldani. És akkor tulajdonképpen így indult az egész, hogy akkor így lettek online termékeink, képzéseink.

Maga az, hogy indult, hogy az online térben jelen lettünk…nem volt más választásunk. Valamivel ki kellett tűnni.

Azt tudtuk, hogy biztosan nem fogunk úgy beszélni, ahogy a törvénybe le van írva, mert annak semmi értelme nincsen. Tehát tisztában voltunk azzal, hogy mi a vállalkozónak a problémája. Úgy általában fél a NAV-tól, hogy nem tart be valamit, vagy megbüntetik, vagy valamit nem jól csinál. Általában ezek szoktak a legerősebb félelmek lenni. Próbáltuk azt a biztonságot megadni neki azt a segítő kezet, hogy oké, itt vagyunk, tudunk segíteni, sőt, úgy fogjuk neked ezt elmondani, hogy megértsed.

Nekünk ez lett a szlogenünk, hogy vállalkozóknak vállalkozóul, hogy nem ezen a bikkfa, ufó nyelven, mert lehet így beszélni. Na most emiatt még kaptunk is támadást például kollégáktól. A kollégák is olvasták, és olvassák most is, nagyon köszönjük nekik, a mi cikkeinket. Sokszor megkaptuk, hogy ez ilyen pongyola nyelven, meg nem pontos, és erre mindig azt szoktam mondani, hogy nem ti vagytok a célcsoport. Én a vállalkozóknak írok olyan nyelven, meg úgy beszélek, hogy ezt megértsék. Tehát tényleg ezekről a bonyolult dolgokról igyekszem úgy beszélni, olyan egyszerűen, mint a paprikás krumpli receptjéről. 

És nyilván, hogyha az ember gazdasági vezetőknek, vagy olyan könyvelőknek, adótanácsadóknak ír vagy beszél, akkor a szakmai nyelvet használja. De a szakmai elvet nem szabad egy induló vagy akár egy működő vállalkozónak is, mert annak semmi értelme, hogy három mondat után becsukja a képernyőt, vagy kikapcsolja a videót, mert azt mondja, hogy ez értelmetlen, nem értem. Tehát hogyha azt éreztetjük az olvasóval, vagy a hallgatóval, hogy idézőjelben buta, mert nem érti, amit én mondok, akkor nem a hallgatóval van a hiba, hanem velem, mert akkor én nem jól mondom, és ez szerintem egy nagyon fontos dolog.

Természetesen ilyenkor egyszerűsítünk, tehát akkor bizonyos szavakat úgy használunk, hogy a köznyelvben elterjed, és akkor igen, nyilván vannak szakmai támadások. Na most emiatt mi nyugodtan tudunk aludni. Különösebben nem szokott minket zavarni, mert a vállalkozóktól viszont pozitív visszacsatolást kapunk.

Bea: Abszolút. Azt gondolom, hogy én nem tudok ezzel jobban egyetérteni. Tehát én ugyanezeket a visszajelzéseket kapom, ugye én azért online marketingről írok, és marketinggel foglalkoztam korábban, de valahol én is a fordító szerepét vállaltam fel, amit amúgy elolvashatna nagyon sok helyen, de nem értené, én azt megpróbálom lefordítani olyan nyelvre, hogy nagyon sokszor azt a visszajelzést kapom, hogy de jó, nálad értem, hogy miről van szó.

Anita: Igen, ez nagyon fontos szerintem.

Bea: Jó, tehát foglaljuk össze akkor pár mondatban, hogy hol látod a tartalom marketing szerepét? Ugye azt gondolom, hogy elmondhatjuk azt, hogy ez lendítette fel gyakorlatilag a vállalkozásotokat? Ezt tett titeket ismertté?

Anita: Igen, a kezdetben csak blogcikkek voltak, aztán elkezdtük mi is a videózást. Sokan vannak, akik félnek a videózástól. Bennem is volt egy kis félsz az elején, amikor az ember saját magát hallja, akkor ilyen fura a hangja, ezt idővel megszokja az ember, nem okozott problémát. Vagy mikor fölvettem a dolgokat, vagy éppenséggel operatőr vette föl, mindig azzal nyugtattam magam, hogy nem baj, ha marhaságot mondok, akkor majd ki lehet vágni. Ezt az elején ezt le kell gyűrni, ez a sok gyakorlástól elmúlik. Ez nem hosszútávon fennálló probléma. Ezt meg lehet szokni egyébként. Én most már nem is hallom másnak a hangomat. Tehát az elején, mikor még fölvettem, és mondom, Úristen, mintha a fürdőkádból beszélnék, de nem mindenkinek fekszik a videózás, vagy egyáltalán a beszéd, és ők azért mondom, jobban írnak.

Na most ugye az sem mindegy, hogy hogy írjuk meg ezeket a cikkeket. Hát én általában mindig azt szoktam javasolni, mikor mondjuk kezdő könyvelők, akik nem a könyvelésben kezdők, hanem vállalkozóként kezdők, hogy hogyan adják el a szolgáltatásukat, hogy ne azt mondjátok, hogy 1971-ben születtem Kistarcsán. Szóval ez a kutyát nem érdekli. Milyen szolgáltatást nyújtasz, mitől lesz ettől jobb a vevődnek, a vásárlódnak, és mivel miből tudod megvédeni, mitől változik meg az élete, tehát hogy biztonságot adsz neki, segítő kezet nyújtasz, mert tényleg senkit nem érdekel az, hogy a könyvelő hol született. 

Azt kell tényleg kihangsúlyozni, hogy miben más, miben több, még ha esetleg drágább is, akkor mi az a plusz hozzáadott érték, amitől ő más. Mert az, hogy én most határidőben beadom a bevallást, az egy alap, tehát azzal nem dicsekedni kell, az egy minimum elvárás. Tehát, hogyha esténként én fölhívom az ügyfelet, és mesét mesélek neki, az lehet egy plusz, nem biztos, hogy meg fogják ezt fizetni.

De általában erre törekedtünk a szövegek, cikkek írásakor is, hogy minthogyha velünk szemben ott ülne velem szemben az illető, és neki mondanám el, hogy miről szól ez az egész, hogy tényleg mire figyeljél. És ugye magának a cikkírásnak is megvannak a maga szabályai, ugye nem mindegy a tagolás.

Az se jó, hogyha nagyon rövid, az se jó, hogyha a háború és békét írjuk le, mert akkor unalmas, nem érdekli. Ugye ezért fontos például, hogy az alcímek tagoltak legyenek. Ne legyenek rajta rózsaszín, villogó bigyók honlapon, mert eltereli a figyelmet. Egy letisztult, érthető, lényegre törő valami legyen.

Nem állítom, hogy mi az elején így írtunk. Nyilván ehhez kellett egy hosszú idő, egy gyakorlat, amíg elsajátítottuk ezt a dolgot, és nyilván figyeltük is, hogy hányan nézik, vagy mik a visszajelzések.

És ugye mi is eljutottunk arra a szintre, hogy akkor kell hírlevél feliratkozás, akkor kell Facebook csoport, kell Youtube-csatorna. Na most ezeket így marha egyszerűen elmondani, hogy ezek kellenek. Azért emögött iszonyatos meló van. Amíg ezt kitalálod, hogy mit, míg megteremted a környezetet, míg elmondod, míg megvágod, míg fölrakod, míg megformázod. Szóval óriási munka van benne, de az biztosan kevés, hogy írok egy cikket, kiteszem a honlapra és várom a csodát. Hát akkor a csoda az biztosan el fog maradni. Hát azért dolgozni kell, mert az, hogy most a Google keresőre számítunk, hát, manapság 2-3 hét, mire egyáltalán beindexelik a cikkünket, és hogy aztán a hanyadik oldalon lesz aztán végképp. Nyilván erre is vannak különböző megoldások, SEO, meg a vendégcikkek, linkeket cserélünk, meg hát ugye ott van a hirdetésünk.

De alapvetően én azt gondolom, hogy első körben olyan cikket kell írni, ami a célcsoportunknak egy adott fájdalmára ad egy megoldást. És ezt a megoldást mi tudjuk neki úgy megvalósítani, hogy megérje neki tőlünk vásárolni. Hogy elhiggye, hogy én vagyok az az ember, aki tud neki segíteni.

És itt jön be ez a pont, ami nagyon fontos, a hitelesség. És a hitelességet bizony úgy tudjuk felépíteni, ha minél több cikket írunk, minél több helyen jelenünk meg, minél kevesebb marhaságot mondunk, mert azért előfordul, és bizony pont erre jók az ilyen videók, akár a Youtube csatorna is, vagy a Facebook posztok, vagy akár egy ilyen podcast lehetőség is, amit köszönök, mert szintén ez is népszerűsíti a vállalkozásunkat.

Bea: Egyetlen blogbejegyzéssel indultatok ti is, és nyilván költői a kérdés, hogy megéri-e időt és energiát fektetni a tartalommarketingre, a tartalmak gyártásában. Egy pár számot mondanál, hogy mekkora közösséget sikerült felépítenetek az évek során? Ugye van Youtube csatornátok, ott is néztem, hogy rengeteg követőtök van. Picit segítenél nekünk, hogy tényleg ezzel a rendszeres sok munkával mekkora közösséget lehet építeni?

Anita: Hát a napi oldal megtekintésünk a honlapunkon, az most egy olyan 1500-2000 oldal megtekintésnél tart, és ez most nem jó, merthogy visszaesett. Majd azt is elmondom, hogy miért.

A Youtube csatornánkon több mint négyezer feliratkozó van, és sok százezer óra megtekintés. Azt nagyon szeretik. Van, aki jobban szeret videót nézni, van, aki jobban szeret olvasni. Ugye ez megint a témától függ. Ugye mi adózással, gazdasági dolgokkal foglalkozunk, azért ez nem egy egyszerűen emészthető forma, tehát erre azért jó odafigyelni. Ugye a videó annyiban jobb, hogy akkor ott közvetlenebbül tudom. Soha nem fogsz tudni úgy írni, ahogy beszélni. Én is megpróbáltam, de sokkal egyszerűbb beszélni, akár egy podcastben, vagy akár egy videón, sokkal könnyebben kifejezed magad, a mondanivalódat könnyebben át is tudod adni, mint mikor ezt le kell írni. Ahogy elkezd az ember írni, elkezd modoroskodni, meg gondolkodni, hogy mit hogy írjon, és akkor az már egy kicsit elviszi. 

De nyilván nem lehet egyiket a másik nélkül, mert azért mind a kettőnknek van értéke. Facebook-csoportunk, az 14 ezer fő környékén jár már. Ez egy nagyon aktív csoport, és idézőjelben önjáró is lehet, tehát mikor mi nem érünk rá, akkor ott a tagok egymással beszélgetnek és egymásnak próbálnak a felmerült problémára megoldást adni. Mikor már nagyon elszabadulnak a dolgok, hogy valaki butaságot ír, akkor szólok, hogy hát azért ezt már miért sem kéne terjeszteni. Nem engedjük be a csoportba a hirdetést, tehát azt szigorúan moderáljuk. Sőt, most már ott tartunk, hogy már a posztolás is engedélyhez van kötve, mert azért meglátják a csoport létszámát, hogy tizennégyezer fő és mindenki önkéntelenül úgy érzi, hogy a saját cuccát odapasszolnia kell. Na, most ezt nem engedjük, úgyhogy csináltunk is egy csoportot, aminek az a neve, hogy Vállalkozóknak Hasznos Holmik. Na, ott lehet hirdetni. Mert a főcsoportunkat úgy hívják, hogy Vállalkozás Okosan. Hát ez egy négy-öt éves csoport, körülbelül vagy három-négy éves. És van több szakmai csoportunk is. Például csináltunk egy olyan csoportot. 

Én nagyon sokszor láttam, ugye sok vállalkozóval kapcsolatban vagyok, hogy könyvelőt keresnek. Ugye sok könyvelő is kínlódott, hogy hogy szerezzen ügyfelet. Én csináltam egy csoportot, az körülbelül négy évvel ezelőtt, az a neve, hogy Könyvelő keres-kínál. És magától, tehát én azt nem hirdettem sehol, ajánlásból. Ma már ott tartunk, hogy itt a csoport több, mint nyolcezer fő. És őrületes aktivitás van. Időnként jó kis veszekedés is, mert a vállalkozók összevesztek a könyvelőkkel, mert ugye nem ugyanaz az elvárás, de azt nem állítom, hogyha létrehozunk egy csoportot, akkor az magától működik, erről szó nincsen. Hát azért dolgozni kell, mint mindenért. Olyan nincs, hogy megírtam egy cikket, leülök, és akkor most én végeztem. Figyelni kell a számokat, megkérdezni, hogy mi a vélemény róla, figyelni a véleményekre.

Mi mindig azt szoktuk csinálni általában, hogy ami aktuális, arról beszélünk. Például mi nem követjük azt a szabályt, hogy minden héten szerdán küldjünk hírlevelet. Tehát mi akkor küldünk hírlevelet, mikor van, mondanivalónk. És nyilván abba adunk hasznos tartalmat, mint ahogy te is mondtad, hogy jó sok értékes információ, és nyilván teszünk bele ajánlást is, hogyha még több, még részletesebb információt szeretnél kapni, akkor itt meg itt meg tudod nézni, át tudod olvasni, és meg tudod menni. És akkor már kapásból le is érkeztünk a fő kérdéshez, hogy mennyit adjunk ingyen, és mikortól fizetős?

Bea: Na, beszéljünk akkor erről!

Anita: Igen. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon könnyű kérdés, viszont nagyon nem egyszerűen rá a válasz. Az elején, aki ezt most kezdi, az biztosan sokkal többet fog adni ingyen, mint ami úgymond reális lenne, mert nem fogja érzékelni, hogy hol van a határ. Tehát az elején benne van az emberekben az, amit te is mondtál, hogy szeretne adni, hogy szeretné, ha szeretnék a cikkeit, ha elismernék, ha jó szavakat kapna, ha tényleg a befektetett munkának lenne gyümölcse. Nyilván vállalkozóként ez a gyümölcs elsősorban a pénz, a profit. De azért valljuk be, hízeleg a lelkünknek. Az is, hogy ej, de jól írtál, de tetszik ez, hú, de jó, és végre megértettem, de hát azért nyilván abból, hogy én most milyen jókat írok, abból nem tudok kenyeret venni a boltban, tehát nem szabad sosem elfelejteni, hogy azért vállalkozók is vagyunk.

Biztosan eljön az a pont, mikor nyilván most valaki egy adott témáról ír egy cikket. Lesznek rá érdeklődő kérdések, és amikor már annak a kérdésnek a megválaszolása sokkal több időt és energiát vesz igénybe, mint hogy te ott üljél a gép előtt és fél órát írogassál neki, akkor az már egészen biztosan a fizetős kategória. Ha éppen van fél óra szabadidőd, és baromira unatkozol, és van kedved erről beszélni, akkor megteheted. Tehát igazából senki nem fogja neked meghatározni, hogy hol van a határ, ezt neked kell érezzed. Tehát az, hogyha én most a komplett mindenünket föltenném ingyen, akkor hát egyrészt őrületes támadást kapnék a kollégáktól, hogy képzelem, hogy én mindenhova mindent berakok, akkor miért kérnék pénzt. Másrészről meg tényleg akkor az van, hogy miről beszélnék a fizetésnek. Ezt a határt egy idő után, mikor már jó sok rutinja van az embernek, megérti, hogy jó, figyelj, akkor ez a kategória már a fizetős kategória.

Ugye nálunk annyival egyszerűbb egy picit a helyzet, hogy mi nagyon bonyolult dolgokról beszélünk. Adózás, vállalkozási formák, üzleti terv, bevétel, költségtervezés, tehát ebből egy kérdésre nem tudsz egy-két mondattal válaszolni. Tehát hogyha te fölteszel nekem egy kérdést, akkor nagyjából egy kérdésről tudnék fél órán keresztül beszélni. Nyilván nem fogok senkinek ingyen fél órán keresztül beszélni, de fő csapásirányt tudok mondani, hogy ezt nézd meg, erre figyelj, merthogy ez is fontos, két-három olyan szó, ami tényleg a kulcsmondat, de amennyiben szeretnéd, akkor külön tanácsadás keretében személyre szabottan tudok veled foglalkozni.

Általában erről is szólnak a kérdéseink, hogy általános problémákra ad konzerv megoldást. Tehát nem mindenkinek, hanem ilyen általánosan.

Abban az esetben, ha valaki kifejezetten a saját vállalkozására, a saját számaira szeretne megoldást, azt nyilván személyes vagy online tanácsadás keretében csináljuk, mert ettől függetlenül.. nem tudom, a vállalkozói képzés nyolc óra. Nem tudok annyit beszélni egy embernek. Azt két napig vesszük fel, mindig azt szoktam javasolni, hogy hallgasd meg, utána sokkal több mindent meg fogsz érteni, és sokkal jobban fogsz tudni kérdezni. Általában, amikor igen, nálunk is sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy föltesznek egy kérdést, és akkor arra majd ingyen fognak kapni választ. Adunk valamilyen választ természetesen, tehát azon már érezzük, hogy az már az a fizetős kategória. Na most, ha valaki megkérdezi, hogy mikor van a kata bevallás határideje, akkor nyilván meg fogom mondani. Kérdés és kérdés között is van különbség.

Bea: Beszéltél egy kicsit korábban a hitelesség felépítéséről, hogy mi a szerepe nálatok az e-mail listának, mert én azt látom, hogy azért ti nagyon komolyan ápoljátok és gondozzátok az e-mail-listátokat, ugye én is alapvetően e-mailen keresztül kapom tőletek az értékes tartalmakat. Én nagyon fontos eszköznek találom az e-mail listát. Ti hogyan gondolkodtok erről? Mi a szerepe az e-mail listátoknak?

Anita: Ugye már rengetegszer elhangzott a mondat, hogy az e-mail marketing halott. Köszönjük szépen, jelentjük, nálunk él.

Bea: Nálam is.

Anita: Nyilván arra is oda kell figyelni. Először ugye a feliratkozó szerzés. Na most, hogyha sok ingyenes tartalmat adunk, akkor sok olyan feliratkozó lesz, aki továbbra is ingyenes tartalmat akar kapni. Mi továbbra is adunk ingyenes tartalmat, valamilyen határig, amellett meg nyilván ott is az e-mailekben is olyan témákat érintünk, ami hogyha már bonyolultabb, vagy nehezebb, vagy több időt igényel, akkor viszont itt és itt megtalál minket. De magában az is, hogy elérd a feliratkozást, hogy föliratkozzanak a listádra és el is olvassák…Ugye ahhoz is kell már előkészítéseket tenni. Tehát ott is már értékes tartalmakat kell nyújtani.

Bea: Ti hogyan csináljátok ezt? Adjunk egy pár tippet, vagy ötletet a hallgatóknak.

Anita: Általában mi úgy szoktuk, hogyha van egy adott probléma, mint például most márciusban lesz ugye, iparűzési adó, gépjárműadó fizetési kötelezés, kamarai hozzájárulást, akkor erről írunk egy cikket, amit megosztunk Facebookon is, meg kiküldjük az e-mail feliratkozóknak is, akik ugye hírlevéllel megkapják, és mindig benne van a cikkben is, hogy és ha továbbra is hasznos információkat szeretnél kapni tőlük, akkor itt fel tudsz iratkozni.

Van, hogy szegmentáljunk is, hogy kinek, hogy. Mert van, amikor csak induló vállalkozásoknak írunk, amikor cégvezetőknek írunk, amikor csak katásoknak írunk, tehát van külön kata híradónk, amit katásoknak küldjük ki. Van külön olyan, hogy csak a könyvelők iratkoztak föl, mert mi kapcsolatban vagyunk olyan nagy szakmai szervezetekkel is, akik akár kedvezményes áron is tudnak könyvelőknek ajánlani, sőt, akkor azt a könyvelőknek küldjük ki. Általában a csoportjainkat is úgy hoztuk létre, hogy így szegmentáltunk, hogy mikor, tehát nem mindenkinek mindent, mert az nem jó megoldás.

Mindenkinek nem lehet eladni. Mindig meg kell határozni a célcsoportunkat, és neki beszélni, és az őt érdeklő információkat nyújtani. Úgyhogy én azt gondolom, hogy fontos a hírlevél, és nagyon fontos a karbantartása is. Tehát hogyha valaki nem nyitja meg a leveleimet, akkor nekem ne foglalja ott a helyet, hiszen én azért fizetek, nem is keresek, hogy nekem van egy hírlevél hozzáférésem, és tudom használni. Aki nem olvassa el, azt egy idő után leiratkoztatjuk. Sőt, van olyan automatizmusunk is, hogy bizonyos idő után küldünk egy levelet, mármint hogy az automata küldi, hogy továbbra is érdekel téged a levelünk, írj egy igent vagy egy nemet. Azt mondja, hogy igen, akkor nem iratkozik le, ha azt írja, hogyha nem válaszol, akkor automatikusan leiratkozik a listáról.

Úgyhogy vannak ezekre is megoldások. Egy idő után viszont azért ennek van hátulütője is. Mert ugye most teszem föl van ezer feliratkozó, és minden héten vagy kéthetente küldesz ki neki információkat, meg ajánlásokat, meg nem tudom, egy idő után, aki csak azért iratkozott föl, hogy ingyenes tartalmat kapjon, az úgysem fog vásárolni. Az újak fognak vásárolni. Tehát, hogy ezen is kell gondolkodni, hogy nem elég, hogy aki most ott van nekem 2-3 ezer ember a hírlevél listámon, de nyilván, ha ott vannak három éve, akkor nem fogják megvenni a harmadszorra, vagy negyedszerre ugyanazt a képzést, vagy ugyanazt. Mondjuk nem ugyanaz van, mert minden évben változik, de hogy erre is gondolni kell, hogy az új feliratokat behúzni.

Azt meg nyilván megint csak úgy tudjuk, hogyha megint felhívjuk magunkra a figyelmet, hogy ilyen szuper infókat, meg támogatást, meg akármit is kapni tőlük, gyere és ismerd meg minket.

És igazából, ugye visszatérve a hitelességre, amit kérdeztél, tehát már a mögöttünk lévő tíz év is azt mutatja, hogy elérhetőek vagyunk, megtalálhatóak vagyunk. Ott van a tíz év nyoma a honlapunkon. Olyan nagy cégek kértek fel minket előadás megtartására, cikk írására, mint a Billingo, vagy a Menedzser-praxis, vagy a K&H-nál, a Cápák között-nél ott is tartottunk előadásokat. És ezeket mind, nyilván ezeket mind ki is tesszük a holnapra, hogy azért mi ott is jártunk, ezek mind hitelesítik a mi szakértői tudásunkat.

Amellett meg tényleg ott van évek óta fenn a Youtube-on az összes videó, ahol azért látszik belőle, hogy értünk hozzá. Nem azért mondjuk, mert nálunk ingyen sör van, vagy nem tudom micsoda, hanem mert tényleg ez egy olyan téma, amiről úgy tudunk neked beszélni, hogy te ezt megértsed, és ezt te ott tudod leellenőrizni a Youtube csatornát. Meg tudod nézni, hogy én hogy beszélek. Nyilván lehet, hogy valakit idegesít, hogy hangosan beszélek, meg kalimpálok közben, valaki meg szereti, merthogy lényegre törő, tényleg a legfontosabb sarokpontokra mindig fölhívom a figyelmet.

Nekünk általában ez adja a hitelességet. De a kezdetben megtalált minket a HVG, a Piaci és profit, a Világgazdaság, úgyhogy több helyre írtunk cikket.

Na most ott is bejön az ingyenesség szerepe, meg a pénz kérdése. Ugye az elején baromira hízelgett nekünk, hogy ó,  HVG felkért minket, hogy írjunk neki. Aztán mikor harmadik cikket írtuk neki ingyen, akkor azt mondtuk, hogy jó, hát most biztos jól mutat a honlapunkon, hogy írunk a HVG-nek, de már többet nem szeretnénk ingyen. És akkor egy idő után elérkeztünk arra a pontra, hogy már tudtuk és mertünk is kérni érte pénzt, és nem is akármennyit. Most meg már ott tartunk, hogy elküldünk egy anyagot az egyik megrendelőnek, és akkor kiválaszt belőle még öt témát, hogy még arról még részletesebben, mert az annyira jó is tetszik neki.

Tehát iszonyatos a tartaloméhség, és nekünk idézőjelben az a szerencsénk, hogy van nagyon sok szakember, aki szakértő módjára beszél szakértőknek. Nagynevű adótanácsadó, könyvvizsgáló, írnak nagynevű kiadóknak, és azokat gazdasági szakemberek olvassák. Most ezek a kiadók elkezdtek nyitni a vállalkozókhoz, egészen másképp kell beszélni, mint egy könyvelő, mint egy gazdasági tanácsadóhoz.

Most nyilván egy 20-30 éve gyakorlott, elismert közgazdász, adótanácsadó könyvvizsgálónak nehezére esik, másként beszélni ezekről a dolgokról, s ezért minket találtak meg, merthogy tényleg, pár évvel ezelőtt még nem is nagyon volt olyan gazdasági szakember, aki ezt érthetően elmondta.

Hát csak ott voltak a bikkfa nyelvű hókuszpókuszok, amiket ugye az átlaghalandók nem érthetnek. És akkor a honlap alapján találtak meg minket ezek a nagy cégek, hogy mi tényleg úgy írunk, amire nekik szükségük van. Merthogy elkezdtek nyitni a vállalkozók felé, ezen belül is a kisvállalkozók felé. És hát mi tényleg ott vagyunk tíz éve, és ismerjük a kisvállalkozókat, ismerjük a problémáikat, és tudunk is segíteni nekik. És tényleg úgy, hogy ne azt érezd, hogy Úristen, nem értem, mit mond.

Úgyhogy itt is fontos, igen, a hitelesség is, meg hogy nem mindegy, hogy ingyen írja. Nyilván az ember, ingyen, az elején elvállal egy csomó mindent, aztán azt mondja, hogy már nem éri meg nekem, hogy én most bemegyek a városba, egy órát autózzak, és ott beszéljek tizenöt percet, és akkor még másfél óra szintjén haza, ezt ingyen.

Reméljük, eljön az a pont a vállalkozók életében is, hogy már mernek árat kérni a tudásukért, mert az nem szégyen.

Bea: Abszolút, de nyilván ehhez el kell érni a hitelességnek, meg a szakértőségnek egy bizonyos szintjére. Említetted az elején, hogy a weboldalatokon fogtok most dolgozni, illetve a keresőoptimalizálásról beszéltél egy kicsit, hogy visszaestek a számaitok. Elmesélnéd ezzel kapcsolatban, hogy mi történt?

Anita: Igen, elmondom, hogy mi történt. Egy évvel ezelőtt.. kicsit több, mint egy évvel ezelőtt. Három-négyezer oldal megtekintésünk volt egy nap, és akkor jöttek a nagy felkérések, hogy írjunk, meg tartsunk előadást, ugye a különböző nagy cégeknek, akiket az előbb felsoroltam. És elkezdtük mi gyártani ezeket a tartalmakat. Természetesen ezt még nem ingyen csináltuk, tehát pénzért csináltuk ezeket a tartalmakat, és annyira lekötötte a kapacitásunkat, hogy nem maradt idő a saját oldalunkra.

És bizony eljött az az idő, hogy elkezdett visszaesni az oldalunk. És most azon kell dolgozni, hogy idézőjelben visszaszerezzük ezt a népszerűséget. Merthogy már bizony a cikkeink már nem ott vannak az első oldalon…jJó, van, amelyik ott van. Ez ugye mindig témától függ, de régi, jól bejáratott témáink, azok hátrább szortak. És megnézettük SEO szakemberrel, igazából ez a szoftver, amit kimutatott 168 oldalon keresztül.

Komolyabb hibák nincsenek benne. Egyszerűen új cikkeket kell írni, frissíteni a tartalmakat, foglalkozni kell vele. Tehát nem lehet ott ülni a babérjainkon, hogy 3-4 ezer ember naponta nézi az oldalunkat, és akkor majd jó ez így, nem jó. Nyilván meg kell osztani a kapacitást, tehát a megrendelődnek is fogunk dolgozni, és a saját tartalmukon is, mert ezt nem szabad, hogy elveszítsük ezt a helyet, amit elértünk. De témánk az van, úgyhogy ez a probléma nem probléma, tehát inkább időhiány, mint hogy milyen témáról írjuk, mert hát ugye az, hogy megírsz egy cikket, az nem csak annyi, hogy kirakod a honlapra, meg megformázod, meg beleteszed a képed, meg megosztod Facebookon, meg kiküldöd hírlevélben, hát azért az sokkal-sokkal több idő, de muszáj vele foglalkozni.

Nyilván még ott van a lehetőség is, hogy hirdessen az ember. Szoktunk is hirdetni, tehát mi a kettőt együtt szoktuk alkalmazni, de valóban látjuk, hogy visszaesett, és tényleg annak köszönheti, hogy elhanyagoltuk a saját tartalomkészítést a saját honlapunkon, és ez baj. De észrevettük és dolgozunk a probléma megoldásán.

Bea: Na, azt mondom, hogy ez a lényeg, hogy megjavítjátok a jól bevált folyamatokat. Mit tanácsolnál annak, aki szakértőjévé szeretne válni a témájának, és szeretne felépíteni egy olyan komoly hitelességet, mint amit ti is felépítettetek? Vágjon bele a tartalom gyártásba, ne vágjon bele?

Anita: Mindenféleképpen azt javaslom, hogy vágjon bele, hiszen ha nem vág bele, akkor nem fogja megtudni, hogy sikerül vagy sem. És még az sem biztos, hogy az első egy-két-három cikk után itt látványos javulás vagy eredmény lesz, sőt biztos, hogy nem. Hát, amit mondtam, ezen dolgozni kell.

Tehát figyelni kell, hogy amit már említettem is, hogy a célcsoportnak mi a problémája. És arra a problémára kell olyan cikkeket, mi az, ami fáj neki, mi az, ami annyira fáj neki, hogy annak a megoldásáért ő már hajlandó lenne fizetni. És hajlandó lenni annyit fizetni, ami nekem megéri. Tehát nyilván az elején ezt nehéz elérni. Sok cikk, sok tartalom érdekesen, hatékonyan, lényegre törően és minél több helyen megjelentetni.

Számos helyen mi is ott vagyunk, van honlapunk, van hírlevelünk, van blogunk, van Youtube csatornánk, ott vagyunk a LinkedInen… Hát az Instagramon is, de most igazából ott nagyon nem tudok.. a macskámat tudnám kitenni, de annak semmi köze nincs az adózáshoz. De azért amikor részt veszünk egy-egy ilyen eseményen, Billingo szervezésében, vagy bármilyen szakmai rendezvényen, azért oda is kitesszünk képeket, de az Instagram, mi úgy érezzük, hogy nem a mi felületünk.

Nyilván ugye ott van még a TikTok is, meg egy csomó Pinterest is a csatorna. Na most arra is felhívnám azért a figyelmet, hogy nem szabad elaprózni magunkat. Tehát, hogy nem kell mindenhol ott lenni, ott kell lenni, ahol a célcsoportunk van. Tehát oda kell összpontosítani, őket megcélozni.

És én amit tudok mondani magamról, hogy nekem a Youtube csatorna jött be, hiszen ott nem betűket látnak, hanem mögötte látják az embert. Látják a gesztusait, a hangsúlyát, hogy hogy beszél, hogy dadog, vagy kapkod, vagy nem tudom. Nem, egyébként ez nem baj, ha az ember dadog, mert akkor azt ki lehet vágni. Ezt gyakorolni kell, de a jó hír az, hogy ez elmúlik. De nyilván minél több. Én láttam például számtalan olyan videót, mikor elkezdtem videózni, hogy hogy csinálja a konkurencia, hogy a konkurencia elemzés is nagyon fontos, tehát nézni kell, és ránéztem, és mondtam, hogy hát én ennél sokkal jobbat tudok csinálni.

Tehát mikor nekiállt és fölolvasta a szöveget, hogy így darabosan beszélt, és mondom, hát ez borzasztó. Ennél biztos tudok jobbat csinálni. És ha tényleg azt érzed, hogy tudsz a konkurenciánál jobbat, akkor csináld.

De az se baj, ha még az elején nem megy. El kell kezdeni, anélkül nem fog kiderülni. El kell kezdeni, ki kell tenni Facebookra, ismerősökhöz, akárhova.. Mi a véleményed? Mit csináljak máshogy? Én például nem tudok úgy beszélni, hogy nincs toll a kezemben. Most is van.

Bármilyen előadásra elmegyek videófelvételre, kérek egy tollat, mert annyira tudok kalimpálni, hogy a szemem előtt jár a kezem, és akkor rám szólnak, hogy hagyd már abba! Ráadásul az a jó, amikor felvétel közben elejtem a tollat, mert a tollal is kalimpálok.

De ezeket lehet kordában tartani, de ez csak gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Tehát olyan soha nem lesz, hogy odaállsz a kamera elé, és elsőre rögtön csinálsz egy profi felvételt.

De nem is kell ilyet csinálni. Sőt, amikor mi most csináltunk a Fülöp Olgával, a Számpatikussal január elején egy olyan videó összehasonlítást, ami a kata adózást, meg az átalányadózást hasonlítja össze…még sosem csináltunk közös videót. Először azt gondoltuk, hogy először az egyikünk elmondja a kata adót, a másikunk az átalányadót. Aztán rájöttünk, hogy sokkal jobb, hogyha a hasonló, meg a különböző pontokról, mind a ketten elmondjuk…és egy ilyen tök jó, egy ilyen félórás, egy ilyen adok-kapok, egy ilyen hihetetlen hangulatos, egy tök természetes felvétel jött létre. Tehát nem az volt, hogy odaállsz a videó elé, és  nézel a kamerába, és beszélsz, beszélsz, beszélsz, beszélsz, beszélsz, beszélsz. És ki tudja, lehet, hogy a másik oldalon már rég elaludtak vagy kikapcsolták, hanem tényleg, ez egy dinamikus valami volt, még egymás szavába is vágtunk.

Persze mondtunk mindenféle marhaságokat is, de ezt ki lehet vágni. De sokkal nagyobb az intenzitása, amikor mi ketten beszélgetünk, mint itt is, egy interjúnál.

Ugye az is valakinek nehéz, hogy beszéljen a kamerával, és hogy magába beszél. Tehát, hogy bolond vagyok, hogy magamban beszéljek, vagy hogy belenézzél a kamerába, mindig oda kell nézni, mert például olyan is van, aki a kamera alá teszi a papírt, és arról olvassa, és tökre látjuk, hogy nem a kamerába néz. Marhára nem természetes. Hát olyat ne csinálj!

Legyél inkább természetesen béna egy kicsit idézőjelben, sokkal jobban fogják szeretni, mert föl mered vállalni önmagadat. Ezt is akartam még mondani, hogy ne másoljunk, ne másoljuk más stílusát. Találjuk meg a saját stílusunkat. Tehát, hogy nyilván oké, arra figyelni kell, hogy tréningruhában meg ne kócos hajjal, meg nem tudom, micsoda… de nem muszáj azért, mert őrületesen mondom, kicsípni magunkat kis kosztümben. Nyilván a kettő között van valahol a jó irány, de ha saját magad egyénisége benne van ebben az egészben, akkor egészen biztosan szerethető is lesz, és sokkal jobban fogják kedvelni, és jobban oda fognak rá figyelni arra, amit mondasz.

Bea: Azt gondolom, Anita, hogy ez egy nagyszerű zárszó. Nagyon jól összefoglaltuk ezzel talán az egész beszélgetésünket. Én nagyon szépen köszönöm neked, hogy itt voltál ma velünk, azt gondolom, hogy rengeteg hasznos tanácsot kaptunk tőled. Köszönöm, hogy beavattál itt a cégetek történetébe is, és nagyon sok sikert kívánok nektek, hogy újra sikerüljön a keresőoptimalizálás eredményeiteket megjavítani. Köszönöm, hogy itt voltál Anita.

Anita: Én is nagyon köszönöm a lehetőséget.

Bea: Szia.

Anita: Szia.